Május 27-én az utolsó írásbeli érettségiken informatika, művészeti és ének-zene tudásukról adtak számot a végzősök, hogy aztán egy hetes „szünet” után, június 5-től bizonyíthassanak a szóbeli megméretésen is. Utánajártunk, hogyan lehet hatékonyan felkészülni, mi a jó taktika, mit érdemes az utolsó napokra hagyni. Tanácsok a pszichológustól, vallomások a diákoktól.

„Amint a tanárok leadták az új anyagot az utolsó évben, elkezdtünk ismételni. Rengeteg feladatot oldottunk meg, az eddigi szóbeli érettségi tételekből feleltünk, a tanárok nem hagyták, hogy az utolsó pillanatra halasszunk bármit is” – meséli a végzős Eszter az érettségi-hajráról. A fiatal lány egy vidéki gimnázium utolsó éveseként  elismerően nyilatkozik oktatói segítőkészségéről. A sok gyakorlás ellenére azonban az írásbeli érettségin nem várt nehézségekkel szembesülhettek a diákok. „A tananyag struktúrája évtizedek óta nem változott, ugyanabból a könyvből tanulnak a diákok, mint amiből mi is annak idején, elmélyült tudásra van szükség, ezt számon is kérjük (verstan, életrajz, memoriter), ám az érettségi másról szól. Tudni kell érvelni, önálló véleményt alkotni és megfogalmazni, idegen szövegről beszélni” – számol be tapasztalatairól Salga Imre, aki már négy éve tanít magyar nyelvet és irodalmat egy református gimnáziumban.

Ki mit tud? Sorsdöntő töprengés
© MTI
Akadnak pedagógusok, akik presztízskérdést csinálnak abból, hogy a diákok, akiket négy éven keresztül tanítottak, jól szerepeljenek az érettségin. Ők hetente akár 6-8 különórát is adnak, igénytől függően, vagy felzárkóztató, felkészítő szakköröket tartanak. Ugyanakkor általános tendencia, hogy a tanárok – még a harminc éve ugyanolyan nevelési elveket valló, a jól bevált tanítási módszereket alkalmazó szigorú pedagógus is – mindent megtesz, hogy a keze alól kikerülő ifjak minél jobban teljesítsenek. Ám a „régi motorosok” nincsenek könnyű helyzetben, ők ugyanis még más rendszerben gondolkodnak. „Nehezebb meggyőzni azt, aki húsz éve tanít, hogy kevesebb verset vegyenek órán, és foglalkozzanak többet a szövegértéssel” – véli Imre, hozzátéve, hogy a sokat olvasott diákok közül, akik a felkészülés során hibátlan szövegértési feladatokkal rukkoltak elő, alig akad olyan, aki a középszintű magyar írásbelin elérte a 90 százalékot.

Az emelt szintű érettségin ráadásul más típusú feladatokkal szembesültek a végzősök, mint amire számítottak:  magyar nyelv- és irodalomból műveltségi feladatsor, műelemzés, reflektálás egy tanulmányrészletre, fiktív olvasói levél megírása várt az érettségizőkre, míg történelemből 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatokat  kellett megoldaniuk. Középszinten hangsúlyos szerepet kapott a szövegértés és a műelemzés. A tanárok szerint az új rendszer egyik hátulütője, hogy nincsenek segédanyagok – például szövegértési munkafüzet –, amelyek célirányosan felkészítenék a diákokat az érettségi-típusfeladatokra.

Új rendszer (Oldaltörés)

Idén lépett életbe a 400 pontos felvételi rendszer, a nívósabb egyetemeket megcélzó diákoknak minden egyes pont számít. Az írásbeli feladatsorok javításakor a legtöbb tanár ezt is figyelembe veszi, ha a végzős éppen ponthatáron táncol, megindul a lázas keresgélés, nehogy egyetlen ponton múljon a felvételije. Természetesen akad példa az ellenkezőjére is. „Nem voltak illúzióim, tudtam, hogy nem vagyok a töritanár kedvence, de a felvételi miatt nekiduráltam magam. Két ponttal maradtam el a hetven ponttól, a szóbelitől függ, meglesz-e az ötösöm” – meséli Zsófi, egy fővárosi gimnázium végzőse.

Hogy a pontszámítás valóban vérre megy, arra jó példa a figyelmetlen diákokat ért sokk. A magyar írásbelin például mindenki használhatta a helyesírási szótárt. Aki ennek ellenére – akár a kapkodás, akár a stressz miatt – súlyos hibákat ejtett, 15 pontot is veszíthetett az elérhető 100-ból. „Az új rendszer kompetenciaalapú. Ötösre le lehet érettségizni úgy, hogy valaki négy évig nem nyitotta ki a könyvet” – hangzik a hvg.hu által megkérdezett oktatók egyöntetű véleménye. Ám azt azért senki ne higgye, hogy egy kis szerencse elég a jó jegyhez – és a magas felvételi pontokhoz. A diák képességein, kiállásán is múlik a siker, nem utolsó sorban pedig azon, hogy le tudja-e győzni a vizsgadrukkot. Emelt szintű érettségi esetében ráadásul nem is lehet a tanár jóindulatára bazírozni, a diákok nem a saját oktatási intézményükben vizsgáznak, a feladatokat központilag javítják és a szóbelire sem a középiskola falai között kerül sor. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai szerint idén érettségiző 125 546 diák összesen 455 557 vizsgát tesz le, ebből 27 987 emelt szintű.

Változások a felvételi pontszámításban

Az írásbeli érettségi vizsgák sorát május 5-én a magyar nyelv és irodalom nyitotta, ezt követte május 6-án a matematika, május 7-én a történelem, május 8-tól pedig az idegen nyelv: angol, német, francia, nemzetiségi nyelv, míg május 27-én az informatika, ének-zene és művészet zárja a sort.

© sxc.hu
2008-tól változott a felvételi pontszámítási rendszer. Ha alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre jelentkezik valaki, a felvételi pontokat kétféleképpen számíthatják ki. Vagy a tanulmányi és érettségi pontok összegét nézik, vagy az érettségi pontokat kétszerezik meg. Az írásbeli és szóbeli érettségin egyaránt száz pontot lehet elérni. A tanulmányi és az érettségi pontok összege maximum négyszáz lehet, ehhez jönnek a többletpontok (legfeljebb 80) emelt szintű érettségi vizsgáért, nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyeken elért helyezésekért. A két lehetséges pontszámítási mód közül azt választják, ami a jelentkező számára kedvezőbb.

A témáról bővebben az Országos Felsőoktatási Információs Központ (felvi.hu) oldalán olvashatnak.




















Tanulási technikák a szakembertől (Oldaltörés)

„Írásbelire úgy készültünk – az előző években nem sokat lustálkodtunk –, hogy leszedtük az Oktatási Minisztérium honlapjáról a feladatlapokat, a megoldási útmutatót. Ezek közül egyet a végére hagyunk, hogy nem sokkal érettségi előtt főpróbaként funkcionáljon” – mesél a felkészülésről egy diák. Ez a módszer azonban csak akkor működik, ha megvannak a biztos alapok, amelyeket a tanuló négy éves munkával rakott le.

„Az a legnagyobb probléma, hogy a diákoknak nem megy a szövegértés, hogy kiszűrjék a tananyagból, ami fontos. Nem tudnak tanulni. Így az érettségin a szövegértési feladattal sokan nehezen boldogulnak” – véli Kósa Ágnes pszichológus, aki a Zrínyi Miklós Gimnáziumban tanácsaival segíti a diákokat.  „Nagy a lexikális anyag, amit el kell sajátítaniuk, ám  sokszor csak megtanulják a szavakat, verseket, de nem tanulnak meg gondolkodni, szavakba önteni saját véleményüket, inkább bemagolják az előregyártott szöveget” – teszi hozzá. A szakember szerint a rosszul bevitt lexikális tudást nehéz pár nappal az érettségi előtt átkódolni, ám vannak olyan technikák, amelyekkel rövid távon is eredményt lehet elérni.

Lapokban mérhető tudás?
© sxc.hu
A leghatásosabb módszer – véleménye szerint – az értelmező olvasás. Adottak a tételek, amelyeket a diák készen kapott vagy saját maga dolgozott ki. Mielőtt nekifogna és szó szerint bemagolná a leírtakat, inkább értelmezzen minden szót. Ha valamit nem ért, kérjen tanári segítséget vagy keresse ki a szó jelentését az értelmező szótárból. Ezután a tételekből készítsen jegyzetet (öt-hat oldalas anyag esetében a jegyzet ne legyen több két oldalnál). Arra érdemes figyelni, hogy ne összefüggő szöveget gyártson, hanem vázlatot, pontokba foglalva, rendszerezve a lényeget. A vázlatpontokat érdemes memorizálni, úgy, hogy a hiányzó űrt a saját szavaival töltse ki. A végén mindebből készüljön egy féloldalas vázlat, amely már csak a hívószavakat, címszavakat tartalmazza. Ha csak ezt a rövid vázlatot tanulja meg a diák, könnyen memorizálhat húsz-harminc tételt.

„Érettségi előtt azt szoktam ajánlani a diákoknak, hogy már csak a kidolgozott tételek vázlatpontjait nézzék át, az évek során elsajátított anyagot már ne piszkálják – például ne olvassanak újat Adyról egy nappal az érettségi előtt –, mert összezavarja őket, felkavarja a leülepedett tudást. A lényeget kell feleleveníteni, a már meglévőt rendszerezni, nem az új, még megtanulható dolgokra koncentrálni” – tanácsolja Kósa Ágnes.

Akad, aki ezt a technikát alkalmazza. A végzős Edina vett próbaérettségis könyveket, becsületesen megoldotta a feladatokat. Saját bevallása szerint az utolsó pár hétben már csak az érettségire koncentrált: minden nap ismételt egy kicsit, ám a soron következő írásbeli érettségi előtt mindig csak az aktuális vizsgatárggyal foglalkozott.

Érettségi számokban

Magyar nyelv és irodalom középszint (240 perc): 1130 helyszín/83 109 vizsgázó. Emelt szint (240 perc): 55 helyszín/2357 vizsgázó.
Matematika középszint (180 perc): 1202 helyszín/ 83 340 vizsgázó. Emelt szint (240 perc): 82 helyszín/3206 vizsgázó.
Történelem középszint (180 perc): 1212 helyszín/ 80 322 vizsgázó. Emelt szint (240 perc): 111 helyszín/5859 vizsgázó.
Angol középszint: 1069 helyszín/46 178 vizsgázó. Emelt szint: 75 helyszín, 3941 vizsgázó.
(Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium)

„A kidolgozott tételeket az utolsó pillanatig magolom. Sajnos csak negyedikben döbbentem rá, hogy itt az érettségi, három évig lógtam. Alapok nélkül nehéz dolgom van, de bízom benne, hogy a tételeken kívül nem kérnek mást” – bizakodik a szakközépiskolás Péter, büszkén hozzátéve, hogy az írásbelin semmiből „nem vágták meg”.

A pszichológus szerint azonban ez kevés diáknál működik hatékonyan. „A gyerekek azt hiszik, hogy az utolsó pillanatig képesek tanulni. Ám ha ez nem rendszeres, az agyuk nem szokta meg ezt a fajta igénybevételt – hogy kizárólag a tanulnivalóra koncentráljon –, akkor nagyon nehéz dolguk lesz” – int óvatosságra Kósa Ágnes. Sokan ilyenkor teljesítményfokozó szerekhez nyúlnak – energiaital, kávé –, ám a szakember szerint ennek a korosztálynak inkább az alvás, a pihenés, a relaxáció segíthet, végső esetben egy nagy tábla csokoládé a vizsga előtt.
 
László Éva Lilla

Karrier

Melyek a legkedveltebb európai egyetemek?

Sokszor esetleges, mely európai város melyik felsőiskolájával tudnak megállapodni a magyar egyetemek a hallgatók néhány hónapos külföldi "vendégegyetemistáskodásáról".

Génmódosított, sterilizált szúnyogokkal veszik fel a harcot a malária ellen

Génmódosított, sterilizált szúnyogokkal veszik fel a harcot a malária ellen

Érdekes játékokkal indít az Apple filléres játékszolgáltatása

Érdekes játékokkal indít az Apple filléres játékszolgáltatása

Nyugtatnak a szaúdiak: mindenki megkapja az olajat, amit az Aramcótól rendelt

Nyugtatnak a szaúdiak: mindenki megkapja az olajat, amit az Aramcótól rendelt

Közel hatvan év börtönt kaptak az elkábult lányt megerőszakoló borsodi férfiak

Közel hatvan év börtönt kaptak az elkábult lányt megerőszakoló borsodi férfiak

Különös fejsérülése miatt kétóránként törlődik egy amerikai tini memóriája

Különös fejsérülése miatt kétóránként törlődik egy amerikai tini memóriája

27 millió forintot fizethet a nő, aki száznál is több kutyát tartott szörnyű körülmények között

27 millió forintot fizethet a nő, aki száznál is több kutyát tartott szörnyű körülmények között