Az oktatási tárca által összeállított, a parlamenthez benyújtott módosítási javaslat értelmében az állami felsőoktatási intézmény közszolgáltató költségvetési szerv, amely közintézetként vagy vállalkozó közintézetként működne a jövőben. Azt az intézmény dönthetné el, hogy kíván-e a vállalkozó közintézetre vonatkozó szabályok szerint működni vagy sem. A megfelelő intézményi kezdeményezést és átsorolást követően az egyes kérdésekben együtt kellene döntenie a szenátusnak egy ötfős, általa választott, gazdasági szakismeretekkel rendelkező tagokból álló testülettel, amely az intézményi gazdálkodás hatékonyságának javítására hivatott. A változtatásra azért van szükség, mert a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény alapján a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények felsorolását, működését érintő alapelveket, követelményeket a felsőoktatási törvényben kell szabályozni.     
  
Pontosítanák az egyetemi tanári munkaköri cím megszerzésére vonatkozó eljárás rendjét. Az új eljárásban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) véleményét - a szenátus adományozásra vonatkozó döntését követően - a miniszter kéri ki. Aki már megszerezte az egyetemi tanári címet, a felsőoktatási intézmény által kiírt egyetemi tanári munkakörre a bizottság előzetes véleményének kikérése nélkül pályázhatna.
 
A jogszabály tehetséggondozásról szóló fejezete kiegészülne a Szakkollégiumi Kiválósági Központ cím adományozásával. A központok életre hívása lehetővé teszi, hogy az ország nagy egyetemi központjaiban működő, kiemelkedő szakkollégiumok megfelelő támogatásban részesüljenek ahhoz, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújthassanak a tehetséggondozásban. A javaslat rögzíti továbbá a kutatóegyetemi cím adományozásának feltételeit.

Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára a Népszabadságnak elmondta: várhatóan hét-nyolc intézmény nyerheti el a kutatóegyetem címet. Ezek már tavasszal pályázhatnának a három évre rendelkezésre álló, 20 milliárd forint keretösszegű uniós támogatásra. Jelenleg 69 hazai felsőoktatási intézmény össztámogatása a büdzsé jelenlegi állása szerint 2010-ben 182 milliárd forint - írja a lap csütörtöki számában. 

A felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárásokról szóló fejezet rendelkezik a képzési programok akkreditációjának eljárásáról, biztosítva az első- és másodfokú hatósági eljárást. A javaslat szerint a felsőoktatási intézmény képzési feladatainak ellátása céljából együttműködési megállapodást köthetne bármely hazai vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel. Akkor lenne szükség arra, hogy az intézmény partnert találjon, ha a tervezett képzési programhoz az adott intézményben nincsenek meg a feltételek. A módosítás értelmében a szakindítás jogosultsága csak az azt kezdeményező felsőoktatási intézményt illetné meg.
 
A tárca szándéka szerint a MAB feladatkörének úgy kell át kell alakulnia, hogy a programakkreditáció helyett a bizottság a felsőoktatási intézményeket segítse, a belső minőségbiztosítási folyamatokat értékelő szervezetként működjön közre a felsőoktatás fejlesztésében. Módosulna a bizottság összetétele, létszáma 29-ről 19-re csökkenne. A minisztérium azt is javasolja, hogy a jelenlegi nyolc év helyett ötévenként legyen szükség az intézményi akkreditációra.