A gazdasági válság miatt nemcsak az állásukért, hanem a munkakörülményeikért is aggódhatnak a dolgozók. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) emberei ugyanis több munkaügyi jogsértést tapasztaltak 2009-ben, mint az azt megelőző évben az ellenőrzött munkáltatók és munkavállalók körében. Bár a feketén foglalkoztatott munkavállalók száma kevesebb voltmint 2008-ban, a nyilvántartási kötelezettségek és a munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés szabályainak megszegését gyakrabban tapasztalták a felügyelők. 2009-ben munkaügyi területen 31 431 munkáltatót, munkavédelmi szempontból pedig 21 6601 munkáltatót és 569 173 munkavállalót ellenőrzött az OMMF.

Munkaügyi ellenőrzés egy építkezésen

Stiller Ákos

Valóban sokan panaszkodtak a cégekre tavaly, az 56 ezer ellenőrzésből megközelítőleg 10 ezer alapult munkavállalói panaszon, vagy közérdekű bejelentésen, kérelem alapján - mondta Dudás Katalin, az OMMF elnöke. (...) Névtelenül is lehet panaszt tenni a munkáltatóra - hívja fel a figyelmet a hatóság. A munkaügyi ellenőrzésekre és az eljárások lefolytatására döntően hivatalból kerül sor, még akkor is, ha panasz vagy közérdekű bejelentés alapján történik. A törvény rendelkezése szerint a közérdekű bejelentőt és a panaszost megilleti a zárt adatkezelés joga, tehát adatait kizárólag hozzájárulásával hozhatja a hatóság nyilvánosságra, vagy adhatja ki az eljárás alá vont munkáltató részére. A közérdekű bejelentőt, a panaszost az eljárás eredményéről tájékoztatni kell, de ez csak az eljárás eredményességéről szólhat. És azzal is jó tisztában lenni, hogy a bejelentés alapján nem kötelező eljárást indítania a hatóságnak. Mi a különbség a panasz, a közérdekű bejelentés és a kérelem között? A cikk folytatását itt olvashatja.

Tartalmi partnerünk a HR Portal.