A bizottság közleménye szerint a törvény sérti a kormánytisztviselők munkához való jogát, mivel az ott dolgozókat kiteszi a munkáltató önkényes döntésének, a munkához való jog nemhogy védelemben nem részesül, hanem súlyosan sérül. A törvény a jogállamiságot is sérti, mivel a jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása, valamint a diszkrimináció tilalmába is beleütközik. Ezzel kapcsolatban kifejtették, míg az e törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők jogviszonya felmentéssel indokolás nélkül megszüntethető, addig a velük összehasonlítható helyzetben lévő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók esetében a törvény indokolási kötelezettséget támaszt.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvény az Alkotmánybíróság korábbi határozatával is ellentétes, amely kimondja, a közszolgálat zárt rendszerének törvényi szabályozása során a jogalkotó nem tekinthet el a stabilitás elvének érvényesítésétől. Ezzel ellentétes lenne, ha valamely közszolgálati jogviszonyt minden törvényi korlátozás nélkül lehetne megszüntetni. Nem felel meg a törvény az uniós jogszabályoknak sem - hívta fel a figyelmet a bizottság. Mint írták, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikke kimondja, hogy „az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez".