Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem látja az állami fenntartású intézmények számát csökkenteni célzó tervezetek mögött az intézmények teljesítőképességét elemző, a gazdasági fejlődés tendenciáit, a munkaerő-piaci igényeket és a demográfiai folyamatokat figyelembe vevő hatástanulmányokat.
A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában kiemelte: az elmúlt egy év egyeztetései során folyamatosan változott az új felsőoktatási törvény koncepciója. A vitában a HÖOK minden alkalommal a hallgatók érdekeit szolgáló, szakmai érvekkel alátámasztott javaslatokat dolgozott ki.
Az utóbbi hetekben a felsőoktatás intézményi struktúrájának gyökeres átalakításáról szóló, alkalmanként egymásnak is ellentmondó hírek, alapvetően új megvilágításba helyezték a felsőoktatás átalakításához kapcsolódó törvény koncepciójának korábban már megvitatott elemeit is.
Amennyiben a magyar gazdaság nehéz helyzete indokolttá teszi a felsőoktatás átalakítását is, a HÖOK azt a felsőoktatás minőségét, hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét javító változtatásokkal tudja elképzelni. Fontosnak tartják továbbá, hogy a felsőoktatásra fordított állami forrásokat a lehető leghatékonyabban és átláthatóan használják fel.
Meglátásuk szerint egy új intézménystruktúra kialakítása csak akkor lehet eredményes, ha megalapozott, világos és átlátható elvek alapján történik, továbbá az a célja, hogy az intézmények közötti és intézményeken belüli párhuzamos képzéseket megszüntesse, és visszaszorítsa a valós munkaerő-piaci és társadalmi igényeket figyelmen kívül hagyó képzéseket.
Mint hangsúlyozzák, a minőségi és gazdaságossági szempontok érvényesítésénél és az intézményi szerkezetátalakításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a felsőoktatási intézmények a tudományos- és a kulturális élet legfontosabb értékhordozói közé tartoznak. Mindemellett nagyon lényegesnek tartják azon képzések megőrzését és minőségi fejlesztését, amelyek a jövő nemzedéknek történő tudásátadásra készítenek fel, illetőleg a nemzeti kultúra és hagyományok megőrzéséhez járulnak hozzá.
Az államilag finanszírozott hallgatói létszám és az állami fenntartású intézményszám megállapításánál tekintettel kell lenni azon európai uniós vállalásra, amelyek szerint 2020-ban az adott korosztályon belül 40 százalék legyen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A leginkább megtérülő beruházásnak azt tartják - folytatták, melyet a humán tőke fejlesztésére, vagyis az oktatásra fordítanak, mivel ezáltal jelentősen nő az ország termelékenysége és versenyképessége.
Álláspontjuk szerint a költségvetés jelenlegi nehéz helyzetében szükséges intézkedéseket ennek figyelembevételével lehet csak meghatározni.
