Pokorni: nem igaz, hogy nincs szükség sok diplomásra
Több ponton máshogy képzeli el a pedagógus életpályamodellt a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke, mint az oktatási államtitkár. Pokorni Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy több munkát csak magasabb bérért lehet előírni. Ha drágább lesz az önköltséges képzés, akkor már ennek megfelelően kell a diákhitelt felvenni. A törlesztőrészleteket viszont a munkaadó is visszafizetné - vélekedett.
Több ponton máshogy képzeli el a pedagógus életpályamodellt a fidesz alelnöke, mint az oktatási államtitkár. Csak a béremeléssel párhuzamosan lehet előírni, hogy a pedagógusok kötelezően heti 32 órát tartózkodjanak az iskolában - mondta Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke az InfoRádióban. Ezt adott esetben a köznevelési törvényben is deklarálná. A béremelésre jövőre biztosan nincs pénz, és félő, hogy 2013-ban is kis összegű emelésre lesz lehetőség - mondta Pokorni Zoltán. Ez pedig nem hoz fordulatot, nem teszi a fiatalok számára vonzóvá a tanári pályát.
Fordított életpályamodell
Ő az életpályamodellt fordítva képzeli el, mint az illetékes államtitkárság. Szerinte a kezdő tanároknak kell több pénzt adni, így vonzóbbá tenni a pályát. A pedagógusok minősítésénél is ellentét van közte és az államtitkár között. Pokorni Zoltán szerint nem elég egyszer megítélni egy tanár munkáját, külső megmérettetésen 5-8 évente át kellene esni. Olyan védjegyszerű minősítési rendszer kell, ami valóban jó minőségű, és a pedagógusnak nagyobb jövedelmet garantál - fogalmazott.
Az oktatási bizottság elnöke szerint sem lehet három év alatt 88 milliárddal csökkenteni a felsőoktatás finanszírozását. Ez a Széll Kálmán-tervben szerepelt, és az oktatási államtitkár is kifogásolta.
Pokorni Zoltán arról is beszélt, hogy nem igaz, hogy nincs szükség sok egyetemistára, diplomásra. Az más kérdés, hogy a képzésüket az állam tudja-e finanszírozni. Az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában például jelentős arányban tudnak bevonni magántőkét a felsőoktatásba. Európában és Magyarországon viszont folyamatosan a tandíj körül "körözünk", miközben az hatékony ugyan, de igazságtalan - vélekedett.
A diákhitel a jó válasz
Pokorni Zoltán szerint a diákhitel a jó válasz, ha problémák vannak a költségvetésben, akkor ezen a módon lehet bevonni pluszforrásokat a felsőoktatásba. Önköltséges képzés esetén azonban a diákhitelt nehéz törleszteni, ezért szerinte az lenne a megoldás, ha azt nem a diák fizetné vissza, hanem a munkaadó. Ez igazságos módon szétterített költség, vélekedett, de szerinte államilag finanszírozottnak kellene maradnia a képzés többségének.
Pokorni Zoltán arról is beszélt, hogy a jövő évi költségvetés szerint 10 milliárddal kevesebb jut a felsőoktatásra - a fűnyíróelvszerű csökkentés azonban működési gondot okozhat. "Ha elhatározná a kormány, hogy mit akar a felsőoktatásban, akkor azonban ennyi pénzt meg lehet spórolni, hiszen szűkösség és pazarlás is van" - fogalmazott.
Szerinte a legnagyobb pazarlás, hogy a hallgatók 40 százaléka nem fejezi be a tanulmányait. A hallgatói önkormányzat kreditalapú finanszírozást javasolt, szerinte ez figyelemreméltó és jó elképzelés. "Amit teljesít a hallgató, azt kell finanszírozni, amit nem teljesít, azt ő fizeti" - mondta, ezért nem érti, hogy az oktatási államtitkárság miért utasította el azonnal ezt az elképzelést.
Pokorni Zoltán szerint nem jó megoldás a felvételi feltételéül tenni a középfokú nyelvvizsgát. Beszélt arról is, nem azért nincs elég szakképzett ember, mert sokan járnak egyetemre, hanem azért, mert a szakképzés területén mérhetetlen a pazarlás, évek óta nem találnak megoldást a hátrányos helyzetű gyerekek bevonására, pedig ez lenne az igazi feladat. Országos szinten a szakképzést elkezdők 35 százaléka morzsolódik le, a fővárosban ennél sokkal rosszabb az arány - mondta az oktatási bizottság fideszes elnöke.
Egyeztetnek az államtitkárral
Az oktatási koncepciókat illetően is eltér az oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán álláspontja - mondta a Fidesz politikusa, aki a vitás pontok között említette, hogy hány éves kortól legyen kötelező az óvoda, az iskola.
A kormány által elfogadott köznevelési koncepció alapvetően hároméves kortól tenné kötelezővé az óvodát, de lehetővé tesz kivételeket. Pokorni Zoltán viszont éppen fordítva gondolja: négyéves kortól tenné kötelezővé az óvodát, a hátrányos helyzetű családokat pedig anyagilag ösztönözné, hogy korábban kezdjék óvodába járatni a gyerekeiket.
Stigmatizált gyerekek
Azzal sem ért egyet, hogy kötelezően hétéves korban kelljen elkezdeni az iskolát - akár iskolaérett a gyerek, akár nem. Szerinte ezzel stigmatizálják a gyerekeket. Ráadásul, mivel elenyésző azoknak az aránya, akik nyolcévesen kezdik a tanulást, nem is szükséges ilyen "csapdát" állítani.
Az oktatáspolitikus kulcskérdésnek nevezte az iskolák fenntartását. A kormány elképzelése szerint alapesetben az állam lesz az intézmények fenntartója, de az önkormányzatok visszakérhetik az iskolákat. Ez fordítva ideálisabb lenne - vélekedett Pokorni Zoltán.
Beszélt arról is, hogy a kész köznevelési koncepcióba nem nagyon épültek be azok az elemek, amelyekről korábban megállapodtak az oktatási államtitkárral - ezért egyeztetnek megint. Bízik benne, hogy elképzeléseik közül valamennyi beépül a tervezetbe - ha nem, akkor a frakciót próbálja majd meggyőzni arról, hogy létezik másféle út is - mondta Pokorni Zoltán.
