Szitokszóval is felér, amikor a munkáltatók udvariasan csak annyit mondnak: az álláskereső tapasztalata „több mint kielégítő”, majd mégsem őt veszik fel, sőt, többnyire be sem hívják egy személyes beszélgetésre. Az elutasítás leggyakoribb oka, hogy a felkínált pozíció vélhetően nem nyújt majd elég kihívást a jelölt számára. Más HR-esek ennél messzebbre is mennek: azt feltételezik, hogy a munkavállaló csak ideiglenes megoldásnak tekinti az adott állást, és azonnal továbblép, ha valami jobbat talál.

Nyomós érv lehet ugyanakkor a pályázó részéről, hogy a jelenlegi gazdasági, így munkaerőpiaci helyzetben (a KSH adatai szerinti 10,7 százalékos munkanélküliségi ráta mellett) nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy akár évekig a képzettségének megfelelő lehetőségre várjon. Szakemberek szerint élethelyzet függő, ki mikor elégszik meg egy alacsonyabb beosztással, hiszen a mérleg másik serpenyőjében akár több szabadidő, kevesebb túlóra és felelősség is állhat.

A túlképzett munkavállalók alkalmazásával ugyanakkor jól is járhatnak a kiválasztással foglalkozó szakemberek. Például egy hosszan tartó betegség miatti kihagyás, több hónapig vagy akár évekig tartó munkanélküliség, esetleg szülési szabadság után a túlképzett munkavállaló igenis megbecsüli az állását. Az általunk megkérdezett, korábban vezető beosztásban dolgozó kismamák például egybehangzóan azt állították, kisgyerek mellett akár megváltás is lehet egy alacsonyabb pozíció, hiszen így már nem csak otthon, hanem a munkahelyen is nap, mint nap helyt kell állniuk. A további karrierépítést így későbbre hagyják.

Pályamódosításnál is gyakran előfordul, hogy alapvető információkra, munkatapasztalatra lehet szüksége a jelöltnek, amit egy új területen csak pályakezdőként szerezhet meg. Ilyenkor nem árt alaposan felkészülni az indoklással. Meg kell ugyanis győzni a leendő munkáltatót arról, hogy ez a kísérlet nem csak egy rövid fellángolás, vagy épp nem a több hónapos sikertelen álláskeresésből való menekülés.

A hvg.hu-nak nyilatkozó HR-esek ugyanakkor egy további nem elhanyagolható szempontot is megemlítettek, mégpedig a fizetés mértékét. A munkáltatók ugyanis gyakran aggódnak amiatt, hogy az általuk felajánlott összeg, juttatási csomag nem kielégítő, így eléggé motiváló sem lesz a munkavállaló számára. A pályázó ilyen esetben hivatkozhat előző fizetésére, hogy magasabb összeget harcoljon ki, de a bérigény meghatározásánál mindenképp maradjon reális!

Persze nem csak az interjún, hanem már az önéletrajzban is óvintézkedéseket kell tennie a munkavállalónak, ha túlképzettként keres állást. Érdemes a pályázati anyagot – CV-t, motivációs-, illetve kísérő levelet – az adott pozíció munkaköri leírásához igazítani. Bizonyos pontokat ki is hagyhat a pályázó, ha szeretne kevésbé képzettnek tűnni, ugyanakkor fontos, hogy ne túlozzon, azaz ne maradjanak lyukak az önéletrajzában. Szakemberek szerint a kísérő vagy motivációs levél például remek terep arra, hogy a jelentkező kifejtse, miért szeretne az adott körülmények között akár túlképzettként is az adott cég kötelékébe tartozni. Itt érdemes jelezni, mennyire lelkesen vetné bele magát a munkába, ha megkapná az adott állást.

Nem szabad elfelejteni, hogy a túlképzettség nem csak szitokszó, hanem akár bók is lehet az interjúztató részéről. Így a személyes beszélgetésen mindenképp érdemes udvariasan rákérdezni, mit is ért az adott szó alatt a beszélgetőpartner. Válaszában ráadásul az álláskereső olyan plusz információkkal szolgálhat, amelyekkel meggyőzheti a munkáltatót arról, hogy a sok száz jelentkező közül őt válassza.

"Hat hasznos tanács, hogyan győzze meg túlképzettként a HR-est" - a jobline.hu-n, a Jobline Magazinban.