Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A magyar kiskereskedelem 2,59 százalékos fizetésképtelenségi rátájával már ma is az átlagosnál valamivel kockázatosabbnak számít, mint a régió többi országa. Ráadásul a közelmúltban meghirdetett megszorítások, ártámogatás-csökkentések és áremelések hatása, illetve a jövőre várhatóan látványosan mérséklődő reálbérek miatt a kereslet drasztikus visszaesésére számíthatunk, ami sok kisebb üzlet fenntartójának okozhat komoly gondokat. Ezek alapján a Coface Hungary az ágazat magyarországi kockázatosságának érezhető növekedését valószínűsíti.
A régiós országokhoz képest mutatkozó többletkockázat ráadásul hosszabb távon is megmaradhat, hiszen a mostani kilátások szerint Magyarország utolsóként fogja bevezetni az eurót, s ez azt jelenti, hogy a döntően külpiacokra támaszkodó kereskedelem valutakockázata tartósan megmarad. Hozzá kell szoknunk, hogy Magyarország többé nemhogy a régió élmezőnyébenem tartozik, de kimondottan a sereghajtók közé szorul. Szlovéniában már jövőre euróval fizetnek, Romániában és Szlovákiában pedig 10 százalék közelében van a GDP növekedése; érthető tehát, hogy ha valahol a közép-európai régióról beszélnek manapság, jellemzően nem hazánkra gondolnak. Így aztán a Coface regionális előrejelzései sokkal derűsebb képet mutatnak annál, mint a várható magyar jövő – tette hozzá Mikael C. Szabo.
Az élénkülő verseny több ágazatban is a haszonkulcsok csökkenéséhez vezethet. Bár jövőre a lassabb növekedés nyomán a legtöbb ágazatban kiszámíthatóbb környezettel szembesülnek a vállalatok Európában, a csökkenő haszonkulcsok több szektorban is a fizetési kockázat növekedését okozzák. A hazai viszonylatban rendkívül kockázatosnak számító textil- és ruházati ipar kilátásai sem regionális, sem globális szinten nem ígérnek érdemi javulást. A magyar helyzetet a romló GDP kilátások mellett az is jó illuszrálja, hogy nem tudunk megnevezni olyan ágazatot, amelynek jövőre Magyarországon jobban menne, mint 2006-ban. Igen nehéz két-három év következik, s az egész gazdaságon átívelő kockázatnövekedésre kell felkészülnünk. A bajt csak tetézi, hogy az állam éppen a nehézségek idején csökkenti megrendeléseit.
A régiós országokhoz képest mutatkozó többletkockázat ráadásul hosszabb távon is megmaradhat, hiszen a mostani kilátások szerint Magyarország utolsóként fogja bevezetni az eurót, s ez azt jelenti, hogy a döntően külpiacokra támaszkodó kereskedelem valutakockázata tartósan megmarad. Hozzá kell szoknunk, hogy Magyarország többé nemhogy a régió élmezőnyébenem tartozik, de kimondottan a sereghajtók közé szorul. Szlovéniában már jövőre euróval fizetnek, Romániában és Szlovákiában pedig 10 százalék közelében van a GDP növekedése; érthető tehát, hogy ha valahol a közép-európai régióról beszélnek manapság, jellemzően nem hazánkra gondolnak. Így aztán a Coface regionális előrejelzései sokkal derűsebb képet mutatnak annál, mint a várható magyar jövő – tette hozzá Mikael C. Szabo.
Az élénkülő verseny több ágazatban is a haszonkulcsok csökkenéséhez vezethet. Bár jövőre a lassabb növekedés nyomán a legtöbb ágazatban kiszámíthatóbb környezettel szembesülnek a vállalatok Európában, a csökkenő haszonkulcsok több szektorban is a fizetési kockázat növekedését okozzák. A hazai viszonylatban rendkívül kockázatosnak számító textil- és ruházati ipar kilátásai sem regionális, sem globális szinten nem ígérnek érdemi javulást. A magyar helyzetet a romló GDP kilátások mellett az is jó illuszrálja, hogy nem tudunk megnevezni olyan ágazatot, amelynek jövőre Magyarországon jobban menne, mint 2006-ban. Igen nehéz két-három év következik, s az egész gazdaságon átívelő kockázatnövekedésre kell felkészülnünk. A bajt csak tetézi, hogy az állam éppen a nehézségek idején csökkenti megrendeléseit.
