szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vállalkozásokat, egyéni vállalkozókat érintő – nyereség utáni adónál az adókulcsok mértéke önmagában megtévesztő lehet. Célszerű mindig megvizsgálni, hogy mi az adó alapja, milyen kedvezményeket adnak a társasági adó fizetésénél, és hogy mik lehetnek az adóalap csökkentő és növelő tételek. Külön figyelmet érdemelnek az egyes országokban a transzferárazási szabályok és sajátosságok.

Magyarországon például a társasági adó kulcsa alapesetben 16 százalék, de a gazdasági társaságok tényleges adóterhe ettől lényegesen eltérhet. Lehetőség van kedvezményes, 10 százalékos tao fizetésére az adóalap 50 millió forintjáig, ha bizonyos feltételeket teljesít a társaság (átlagos állományi létszám legalább 1 fő, nem vesz igénybe adókedvezményt, minden alkalmazott után legalább a minimálbér kétszerese után fizeti a járulékokat). 

A kedvezményes kulcs alá eső adóalap 6 százalékát azonban lekötött tartalékként kell kimutatni, és a lekötés adóévét követő négy adóévben beruházásra, munkanélküli felvételére vagy pénzügyi intézmény felé fennálló hitel törlesztésére kell fordítani. A társaságokat különadó is terheli, amelynek mértéke 4 százalék. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a különadó és a társasági adó számítási alapja más, tehát nem lehet 20 százalékos társasági adóteherről beszélni. Van még az elvárt adó, amelynek  megfizetésére azok a cégek kötelezhetőek, melyek társasági adóalapja vagy adózás előtti eredménye (amelyik nagyobb a kettő közül) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja. Így az adó alapja az elvárt jövedelem adóalapja és mértéke, vagyis 16 százalék. 

Szlovákia 

Az egyéni vállalkozók és más önálló tevékenységet folytató magánszemélyek alapvetően két módon számíthatják ki jövedelmüket. Egyik esetben tételesen elszámolás van, amikor bizonylatokkal igazoltan lehet csökkenteni a bevételeket. Természetesen ez csak könyvelés alapján lehetséges. Másik esetben az egyéni kisvállalkozó nem bizonylatok alapján számolja el a kiadásait. Tehát nem vezet könyvelést, hanem a bruttó jövedelmének százalékban meghatározott részét számolhatja el átalányban az adóalapjából. 2008-ban a jövedelem 40 százalékát lehet átalányköltség címén csökkenteni, illetve külön kiemelt tevékenység (iparos kisvállalkozók) esetén a jövedelem 60 százalékát írhatják le átalányként. Ezentúl levonhatja még az előző évek veszteségeit, illetve azokat az adómentes részeket, amelyeket a törvény szabályoz. Ilyen adómentes részek lehetnek: a létminimum 19,2-szeresének megfelelő összeg évente (2008-ban 2.952 euró), az eltartott feleségre vonatkozó adómentes rész, a nyugdíjbiztosításra külön fizetett járulék, az életbiztosítási megtakarítás, együttesen legfeljebb 381 euró összegben. 

A cikk folytatását itt olvassa el!
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

A közös társasági adóalap mellett az Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) szerint a 27 különböző adórendszer hátráltatja az európai gazdaságot és megkönnyíti a csalásokat. A testület ellenzi a hozzáadottérték-adók növelését, és egyszerűsítené a vámeljárásokat, támogatja a közös társasági adóalap meghatározását.

hvg.hu Vállalkozás

Akár 2,5 százalék is lehet a társasági adó, de hogyan?

A társasági adó szabályozása jelentősen befolyásolja a társaságalapítási kedvet minden országban. Az adókulcsok országonként változnak. Romániában kedvezményekkel együtt 2,5 százalékosra is csökkenhet a fizetendő adó. Milyen kedvezményeket és kulcsokat fizetnek társasági adó néven a szomszédos országban? Összefoglaltuk.

hvg.hu Vállalkozás

Társasági adó és különadó: gyakorlati segítség bevalláshoz

Az adóhatóság honlapján már elérhető a társaságiadó-bevallás 0729 számú formanyomtatványa, melyet – naptári évvel megegyező üzleti év esetén – 2008. május. 31-éig kell benyújtani. Ugyancsak eddig az időpontig kell befizetni a megfizetett társaságiadó-előleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét és a különadót is. Hogyan cészerű kitölteni ezeket és mire érdemes figyelni?