A gazdasági válság hatásai, a piacok jelentős beszűkülésének negatív következményei több irányból, egymást erősítő módon érintik a hazai kis- és középvállalatokat (KKV). Mindez jelentős likviditási problémákat, nagyobb külső finanszírozási szükségletet támaszt ebben a körben. 

Ráadásul a hosszú távú fennmaradás is csak további forrásokat igénylő fejlesztésekkel biztosítható. A vállalkozások helyzetének romlásával párhuzamosan azonban a banki források is jelentősen beszűkültek. 

A takarékszövetkezetek - kiemelkedő likviditásuknak is köszönhetően - immár több mint 250 ezer KKV-t finanszíroznak. A szektor hosszú távon jó kilátással rendelkező vállalkozásainak fennmaradásához azonban további gazdaságpolitikai intézkedésekre is szükség van - derül ki a TakarékBank elemzéséből.

A kis-és középvállalatok helyzete, főbb problémái

A 2008 szeptemberétől világméretűvé váló pénzügyi válság reálgazdaságot érintő hatásai az év utolsó negyedévében már erőteljesen jelentkeztek. Mindezek a kis- és középvállalkozások körében számos problémát idézték elő.

A globális kereslet visszaesése miatt kieső megrendelés-állomány következtében csökkent a termelés szintje, aminek hatására a kapacitáskihasználtság szintje alig fél év alatt 80 százalékról 75,8 százalékra zuhant. Az exportra termelő, kevés termékfajtát előállító folytató cégek esetében akár teljesen le is álltak a megrendelések, ami a termelés felfüggesztését, és igen komoly likviditáshiányt eredményezett. Ebben az esetben a likviditáspótlás kizárólag a folyószámla és a meglévő hitelek növelésével kezelhető – ha ezt a hitelintézet engedi. Amennyiben a problémák várhatóan huzamosabb ideig fennmaradnak, a termelés struktúráján is változtatni kell, ami már beruházási igényeket is támaszt.

Komoly gondot jelentenek emellett a hullámzó devizaárfolyamok, gyenge forint. A hazai fizetőeszköz gyengélkedése a kevés importhányadú termékeket exportra gyártó vállalatok számára akár kedvező is lehet, ugyanakkor a devizahitelek számottevően megdrágultak. A KKV-szektor jelentős része devizában adósodott el, és most a törlesztőösszegek és a kamatszint növekedését szenvedi.

Nem véletlen tehát, hogy a fizetési készség és képesség is jelentősen romlott, igaz ágazatonként eltérő, értékben. A lánctartozások kialakulása azonban kisebb-nagyobb mértékben az egész gazdaságot jellemzi, ami jelentős pótlólagos likviditási keresletet támaszt az egyébként problémamentesen működő cégek esetében is.

Takarékszövetkezetek növekvő szerepe

A hagyományos lakossági banki szolgáltatások biztosítása mellett a takarékszövetkezetek – méretük miatt - elsősorban a kis- és középvállalati szektor kiszolgálására fókuszálnak: összesen 550 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkező 300 ezer vállalati ügyfelüknek mintegy 80 százaléka tartozik ebbe a körbe.

A takarékszövetkezetek – szoros kapcsolataik és speciális helyi ismereteik miatt - általában a piaci átlagnál hatékonyabban képesek kiszolgálni a helyi vállalkozásokat, ezért alapvető törekvésünk, hogy valamennyi, a hazai pénzpiacon elérhető eszközt ez a kör is biztosítani tudja – mondta Szabó Levente, a TakarékBank vezérigazgató-helyettese.

Állami lépések is kellenek

A vezérigazgató-helyettes kifejtette: a rendelkezésre álló jelenlegi finanszírozási lehetőségek fenntartása szükséges, de nem elégséges feltételei annak, hogy a KKV-szektor vállalatai átvészeljék a válság időszakát. Emellett további komoly gazdaságpolitikai támogatásra is szükség van, aminek legfontosabb sarokpontjai: a költségvetés kiadási oldalának szignifikáns csökkentése (amely a strukturális reformok elindításával együtt stabilizálhatja a forint árfolyamát, lehetővé téve a jegybanki alapkamat csökkentését), a munkahelymegőrzés és –teremtés a munkavállalók után fizetendő adók és járulékok megfelelő mértékű csökkentésével, a gazdaság élénkítése külső források bevonásával, illetve a termelő és infrastrukturális beruházások támogatása.

Ecoline