szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Levélben fordult korábban a miniszterelnökhöz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium (MVHK) elnöke, Kovács István, amiért a mikrovállalkozások támogatásáról szóló EU-s dokumentum magyar fordítása szerint az unió a banki finanszírozási módszereket javasolja, holott az eredeti anyagban épp ennek az ellenkezője áll. A MeH a gazdasági minisztériumot (NFGM) kérte fel az ügy kivizsgálására. A fordítási hibát – melyet a mai napig nem javítottak ki – elismeri a gazdaság minisztérium, de a fordítóirodát hibáztatja.

Van egy széles mikrovállalkozói réteg, amelynek szüksége lenne fejlesztési forrásra, de a bankoktól nem tud hitelt  felvenni, mert  ezek banki módszerekkel nem finanszírozhatók – mondta Kovács István, az MVHK elnöke, hozzátéve: a mikrovállalkozók nagy részének annyira gyenge a pénzügyi helyzete, valamint  szakmai tudása, hogy a pénzintézetek csak olyan magas kamat mellett tudnának nekik hitelezni, amit ez a réteg képtelen elviselni. Számukra – mint  a konzorcium elnöke hangsúlyozta – egyedül az alacsony kamatozású, hosszabb futamidejű és kellő tanácsadással együtt nyújtott mikrohitel tud fejlesztési esélyt biztosítani. Ezt a támogatott hitelkonstrukciót szerinte a nem piaci alapon működő, nonprofit „támogatásközvetítő” szolgáltatók révén lehet leghatékonyabban eljuttatni a rászoruló vállalkozásoknak.

A jelenlegi magyar gyakorlat azonban ezt  nem veszi figyelembe, mivel a gazdasági minisztérium szerint a –korábban kizárólagosan – mikrohitelező Helyi Vállalkozói Központok (HVK) nem tudják hatékonyan közvetíteni a hiteleket, ezért új piaci szereplők  – köztük kereskedelmi bankok – számára is lehetőséget és forrást biztosítottak. Az  eredmény – mint mondta – önmagáért beszél:  a források megsokszorozódása és a közvetítők számának megduplázódása  ellenére  2008-ban és 2009-ben  kevesebb mikrovállalkozás kapott  mikrohitelt, mint 2002-ben, amikor csak a HVK-k nyújthatták a mikrohitelt. A kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek pedig a szeptember végéig kihelyezett 8,2 milliárd forintnak kevesebb mint 3 százalékát helyezték ki.

A konzorcium elnöke nem vitatja, hogy elsősorban a bankok feladata a vállalkozások hitelezése, mi több, fontosnak tartja, hogy a bankok megsokszorozzák az általuk éven túli hitellel finanszírozott mikrovállalkozások számát.

Ugyanakkor látni kell – figyelmeztet Kovács István –, hogy a  bankok által a mikrovállalkozóknak adott, éven túli kis összegű hitelek önmagukban még nem nevezhetők mikrohiteleknek. Mikrohitel alatt a banki módszerekkel nem hitelezhető vállalkozások olyan visszatérítendő forrásellátását kell érteni, aminek van pénzügyi és szakmai támogatástartalma is. A bankokat  lehet és kell is más állami eszközökkel (például nagyobb hitelgaranciával) arra ösztönözni, hogy több rászoruló kisvállalkozónak adjanak hosszabb távú és alacsonyabb kamatozású hitelt, de a közpénzből működő mikrohitelprogramok támogatásaiból a mikrovállalkozások nyereségtermelését kell növelni, s nem a közvetítők profitját – hangsúlyozta a konzorcium elnöke.  

Erről évek óta folyik szakmai vita a gazdasági tárca és a konzorcium között, anélkül, hogy közös álláspontra jutott volna a két intézmény. Ennek tükrében pedig különösen sajnálatos és megtévesztő a magyar fordítás – mely állítólag teljesen véletlenül a banki módszerek szerepét erősítené a nonprofit eszközök helyett a hamarosan induló Jasmin mikrohitelprogramban.

A Miniszterelnöki Hivatal a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot (NFGM) kérte fel az állítólagos fordítási hiba kivizsgálására. A minisztérium álláspontja szerint a hibát nyilvánvalóan az Európai Bizottság fordítói szolgálata követte el, valószínűleg a fordító szakmai ismerethiányának következtében. Feltételezését az NFGM arra alapozza, hogy a mikrohiteleszközről szóló  dokumentum magyar változatában szereplő félrefordítás a EU Tanács honlapján található. A hiba megszüntetését az NFGM már a konzorcium levelének megszületése előtt – a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium vezetője egy hónappal ezelőtt levélben tájékoztatta Bajnai Gordon miniszterelnököt a félrefordításról –  kezdeményezte a tanácsi munkacsoportért felelős társtárcánál – értesült a hvg.hu a tárca kommunikációs osztályától. Ám a hiba kijavítására – a hvg.hu úgy tudja – azóta sem került sor.

A nyelvi hibákat – hangsúlyozták a kommunikációs osztályon – a tagállamoknak legkésőbb a november második felében tartandó COREPER ülésig lehet jelezniük. Amikor a foglalkoztatási és szociális miniszterek 2009. decemberi tanácsülésükön elfogadják az új eszköz létrehozásáról szóló határozatot, a fordítások jogász-nyelvészek elé kerülnek, akik jogilag is áttekintik az egyes nyelvi változatokat. Lényegében ezt követően tekinthető hivatalosnak a magyar nyelvi változat.

Az MVHK elnöke úgy tudja, a miniszterelnöknek írt levelére hivatkozva október 13-ra az NFGM egyeztető megbeszélésre hívta az érintetteket. A megbeszélésnek – mint az NFGM sajtóosztálya hangsúlyozta –  nem volt témája a félrefordítás ügye. A 2009. október 13-i egyeztetésen a létező két mikrohitelprogram (Országos  Mikrohitel Alapból finanszírozott mikrohitel program és az Új Magyarország Mikrohitel Program  – ÚMMP) nem banki közreműködői, az NFÜ és az ÚMMP-t lebonyolító MV Zrt. képviselői vettek részt. A megbeszélés témája elsősorban az ÚMMP finomhangolása, illetve a két mikrohitelprogram egymáshoz való viszonya volt. Az egyeztetésen jelen volt az MVHK és az általa képviselt HVK-k is.

Az NFGM egyetért azzal, hogy a támogatott mikrohitelprogramok a banki módon nem hitelezhető mikrovállalkozások finanszírozását szolgálják. Ezzel összhangban alakították ki az Új Magyarország Mikrohitel Program bankokon keresztül működtetett részének feltételrendszerét, valamint a nem banki közreműködők kiemelt támogatását is. Fontos azonban megállapítani, hogy a hazai mikrohitelprogramokat működtető, nem banki közreműködő szervezetek sem ügyfélkörükben, sem hitelméretekben nem vállalják a mikrohitelezés fő céljának tekintett nem bankképes, induló vállalkozások, valamint szociálisan hátrányos rétegek finanszírozását. Ezzel az NFGM-es állásponttal sem ért egyet Kovács István.

A HVK-k  1992-től  hitelezik a bankok által nem hitelezhető mikrovállalkozásokat, kezdő vállalkozókat, őstermelőket. Ez így van most is, a HVK-k  ügyfélkörének jelentős hányadát éppen a bankoktól küldik. Az,  hogy a HVK-k miért nem hiteleznek még több és még gyengébb mikro- vagy kezdő vállakozást, alapvetően az NFGM által megszabott feltéterendszertől függ. Ha az NFGM alultőkésített vállalkozásfejlesztési alapítványoktól (HVK-któl) várja, hogy állják a bukási kockázatot és a támogatandó mikrovállalkozások segítésének, gondozásának költségeit, annak az lesz az eredménye, hogy a még gyengébbeket valóban nem fogják hitelezni. Ha az NFGM elvárásának megfelelően ennek költségeit beépítenék a kamatba, akkor 10 százalék feletti kamatot kellene  alkalmazni, amivel épp azt a réteget zárnák ki a hitelből, akiket támogatni szeretnének.  

Az EU mikrohitel-ajánlásai és közösségi programjai általában figyelembe veszik a tagállamok mikrofinanszírozási szektorának sokszínűségét, és nem zárják ki a közvetítők közül a banki mikrofinanszírozó szervezeteket – mutat rá a gazdasági tárca. Maga a Progress mikrofinanszírozási eszköz is azt tartalmazza, hogy minden olyan, a tagállamokban létrejött köz- és magánintézmény igénybe veheti majd, amely magánszemélyek és mikrovállalkozások számára mikrohitelt nyújt.

Kovács István szerint egyrészt  a Progress program működési részletei még kidolgozás alatt állnak, másrészt a "magánintézmény" és a "kereskedelmi bank" kifejezés messze nem ugyanazt jelenti.

A Jasmin feltételrendszere viszont kész és egyértelmű, csak a nem banki mikrofinanszírozók számára kíván segítséget nyújtani – a magyar fordítással ellenkezően - ebben egyetért az NFGM és Kovács István is. 

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!