Válság után - Új gazdasági modellek
A globális gazdaságban nemrégiben bekövetkezett zavarok által kiváltott fokozódó globalizáció és az új informatikai...
A globális gazdaságban nemrégiben bekövetkezett zavarok által kiváltott fokozódó globalizáció és az új informatikai technológiák felgyorsulásának kombinációja arra ösztönzi a vállalatokat és kormányzatokat, hogy új üzleti modelleket keressenek annak érdekében, hogy megfeleljenek a hatékonysággal, versenyképességgel, rövid távú agilitással és hosszú távú növekedéssel kapcsolatos felfokozott igényeknek. Ez az Accenture (NYSE: ACN) által a Világgazdasági Fórumon nyilvánosságra hozott tanulmány egyik kulcsfontosságú megállapítása.
Rejtett kapcsolati háló
A világszerte több mint 400 üzleti vezető megkérdezésén, valamint az üzleti és technikai fejlemények éveken át tartó helyszíni elemzésén alapuló tanulmány szerint az olyan éretté váló technológiák, mint a számítási felhő, a mobilkommunikáció és a kollaboratív számítástechnika fogják biztosítani a vállalatok számára azt a “rejtett kapcsolati hálót”, amelyre szükségük van, hogy versenyben maradjanak egy többpólusú világban, amelyben a feltörekvő piacok kihívást jelentenek a fejlettebb gazdaságok hagyományos erejének.
Végig a globális gazdasági válság során a feltörekvő piacok rugalmasságot tanúsítottak, és ugyanúgy – ha nem jobban – állták a vihart, mint a fejlettebb piacok; ennek okai az erőteljes helyi növekedés, a nagyon versenyképes költségstruktúrák és az a képesség, hogy alacsony árszinteken tudják kiszolgálni ügyfeleiket. Ez a kihívás nem kerülte el az Accenture által megkérdezett vezetők figyelmét: 88 százalékuk elismerte, hogy vállalatuk nem tett eleget annak, hogy hatékony stratégiai válaszokat dolgozzanak ki az új, bomlasztó üzleti környezetre.
Arra a kérdésre, hogy a következő öt évben mely tényezőknek lesz a legjelentősebb hatása az üzletre, a megkérdezett vezetők 41 százaléka azt mondta: a feltörekvő piacok új szereplőinek méretbeli és hatáskörbeli növekedése, ezt követi az informatikai képességek növelése (35 százalék) és a fejlett piacok lassúbb gazdasági növekedése (27 százalék). A válaszadók azt is mondták, hogy a jövőbeni informatikai fejlődés által támasztott legjelentősebb kihívás a beszállítók, üzleti partnerek és ügyfelek komplex hálózatának kezelése (37 százalék), ezt követi a bizalmas információk és adatok védelme (28 százalék) és a technikai és elemzési szempontból egyaránt képzett munkatársakért folyó versengés (27 százalék).
A tanulmány, mely a “A globális kapcsolatoktól a globális hangszerelésig: A jó teljesítményhez vezető jövőbeni üzleti modellek, ahol a technológia és a többpólusú világ találkoznak” címet viseli, megállapítja, hogy a recesszió utóhatásaként az új technológiák és stratégiák hatékony alkalmazásának kombinációja révén új gazdasági érték teremtődik, megfelelve ezáltal a globalizáció dinamikájának.
Az Accenture által megkérdezett üzleti vezetők két fejleményt emeltek ki, amelyek a következő öt évben a legjelentősebb hatást gyakorolják az üzletükre: a feltörekvő piacokról származó új piaci szereplők méretbeli és hatáskörbeli növekedése, valamint az új informatika által biztosított megnövekedett képességek.
“Ezek az erők együttesen sürgetik annak a szükségességét, hogy a vállalatok uralják az üzlet öt kompetitív és összefüggő dimenzióját: új fogyasztók, tehetség, innováció, tőke és erőforrások,” nyilatkozta Mark Foster, az Accenture Globális Piacok és Vezetői Tanácsadás részlegének vezérigazgatója. “Kutatásunk azt mutatja, hogy a jó teljesítményűek mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokon arra törekednek, hogy olyan biztonsággal és ütemben hasznosítsák az informatikát, amely megadja nekik azt a flexibilitást, hogy átalakítsák üzleti modelljeiket és élen maradjanak a versenyben, amikor új gazdasági körülmények lépnek fel.”
Értékteremtési képességek
A tanulmány szerint egyre gyakrabbak a gazdasági hatalmi egyensúlyeltolódások a vállalatok és egyének, valamint a nemzeti gazdaságok között, nagyobb üzleti komplexitást teremtve azáltal, hogy több embertől lehet vásárolni, illetve többeknek lehet eladni, és több versenytárs van. Ugyanakkor ez a komplexitás a gazdasági értékteremtés többféle módozatát mozdítja elő. Az Accenture hat piacformáló kölcsönhatást azonosított, amelyek képesek új gazdasági értéket teremteni:
A fogyasztók bevonása a termelésbe. A vállalatok egyre több lehetőséget találnak arra, hogy együttműködjenek az ügyfelekkel és a beszállítókkal olyan területeken, mint például a termékek közös gyártása és ötletek gyűjtése az innovációs folyamat részeként.
Új hidak a termelők és fogyasztók között. A közvetítők arra használják a technológiát, hogy új hidakat létesítsenek a termelők és fogyasztók között, segítenek a vállalatoknak az általuk kiszolgált piacok bővítésében, különösen a feltörekvő piacok gazdaságaiban. A tanulmány keretében megkérdezett üzleti vezetők közel hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fogyasztókhoz való jobb kapcsolódás jelentős vagy nagyon jelentős hatással lenne az iparágukban zajló versenyre a következő öt évben; az arány nagyobb volt a feltörekvő piacokon működő vállalatok vezetői körében, mint a fejlett piacokon működő vállalatok vezetői esetében (68 százalék, illetve 56 százalék)
A business-to-business (B2B) kereskedelem új formái. A B2B tevékenység új formái válnak lehetővé technológiai szempontból, előmozdítva az “e-piacok” ígéretét, amelyek egy évtizede kerültek először szóba. A hongkongi Li & Fung például arra használta az informatikát, hogy hagyományosan belsőleg, kis- és nagykereskedők által nyújtott szolgáltatások globális, horizontális szolgáltatójává változtassa magát – ilyen szolgáltatások például az ellátási lánc menedzsment, a termelés és az üzemeltetés. Ez egy különösen erőteljes trend, amely elősegíti a költségstruktúrák változatosabbá tételét ebben a változékony világban.
Fogyasztók között megosztott tartalom. A technológia lehetővé teszi a hasonló gondolkodású fogyasztók számára, hogy együttműködési struktúrák sokaságát hozzák létre, amelyek több országon és régión ívelnek át annak érdekében, hogy információt cseréljenek, értékeljék a termékeket és szolgáltatásokat, valamint beszerzéseket eszközöljenek. Az Accenture kutatása feltárta, hogy a vezetők 57 százaléka úgy gondolja, a jól informált fogyasztók növekvő alkuereje jelentős hatással lesz az iparágukban zajló versenyre a következő öt évben. A feltörekvő piacokon működő vállalatok üzleti vezetői különösen figyelnek erre a trendre, 67 százalékuk nyilatkozott így, míg a fejlett piacokon a vezetők 52 százaléka mondta ezt.
„Peer-to-peer” termelés. Az egyének csoportokat alkothatnak, amelyek termékeket és szolgáltatásokat hoznak létre annak érdekében, hogy csökkentsék a meglévő beszállítók piaci erejét vagy hogy nagyobb befolyást gyakoroljanak arra, hogyan gyártanak vagy fogyasztanak egy terméket vagy szolgáltatást. A nemzetközi „peer-to-peer” mikrofinanszírozási platformok a kölcsönzés új formáit teszik lehetővé a kisvállalkozók számára a magas növekedési ütemű gazdaságokban.
Együttműködő fogyasztás. Az ismeretségi hálózatok növekedése és a digitalizáció lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy csoportokat alkossanak, amelyek felfokozzák alkuerejüket. A 2003-ban alapított sanghaji Liba.com, amely mindenfélét árul festékektől csillárokig, jelenleg 1,6 millió taggal rendelkezik. A Liba.com weboldalának naponta 300 000 egyedi látogatója van, és havonta körülbelül 30 000 tranzakciót bonyolít a csoportos vásárlási események során Pekingben, Sanghajban, Kantonban és máshol.
Foster szerint a vállalatok – annak érdekében, hogy a gazdasági érték és növekedés új formáit hozzák létre – kihasználhatják a termelés, kollaborálás és fogyasztás ezen új kombinációinak bármelyikét vagy mindegyikét azért, hogy a versenytársakat megelőzve átalakítsák üzleti modelljeiket.
“Válaszul az újabban bonyolulttá és versenyképessé vált ökoszisztémákra a vállalkozások kénytelenek lesznek újraértékelni hagyományos szerepeiket és a hagyományosan követett értékforrásokat” mondta Foster. “Ugyanakkor a szervezeteknek nagyszerű lehetőségük van arra, hogy előnyükre aknázzák ki ezeket az új piaci erőket azért, hogy optimalizálják, kibővítsék és átalakítsák üzleti modelljeiket.”
A kutatásról
Az Accenture Teljesítménykutató Intézete által készített jelentés széleskörű kutatáson, valamint egy az Accenture által megrendelt, világszerte több mint 400 üzleti felsővezető megkérdezésével végzett felmérésen alapul. A tanulmány felhasználja az Accenture ügyfelek ezreivel végzett munkája során szerzett tapasztalatait, valamint az Accenture Technológiai Laboratórium és az Accenture Egészségügyi és Közszolgálati Intézet úttörő munkásságát.
Az Accenture első jelentése a globalizáció legutóbbi fázisáról, amelyet 2007-ben hoztak nyilvánosságra, a többpólusú világ öt olyan, egyre inkább kompetitív és összefüggő dimenzióját határozta meg — új fogyasztók, tehetség, innováció, az erőforrások fenntarthatósága, és a tőke —, amelyeket a multinacionális vállalatok munkára foghatnak a rövid távú flexibilitás és hosszú távú növekedés érdekében.
A második jelentés 2008-ban a feltörekvő piacok multinacionális vállalatainak felemelkedését mutatta be. 2009-ben az Accenture kutatása a jó teljesítmény és a globalizáció közötti összefüggésekre összpontosított, és azt állapította meg, hogy a jó teljesítményű vállalkozások a többpólusú világban való működést megcélzó stratégiáikat új és következetesen különböző módokon képzelik el és hajtják végre.
A felmérés résztvevői vállalatok vezérigazgatói, elnökei, igazgatói, pénzügyi igazgatói, elnökhelyettesei, alelnökei és főosztályvezetői voltak Ázsiában, Észak-Amerikában, Nyugat-Európában, a Közel-Keleten, Afrikában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában. A válaszadók vállalatai az iparágak széles skáláját képviselik, ideértve a szakmai szolgáltatásokat, pénzügyi szolgáltatásokat, elektronikát / csúcstechnológiát, fogyasztói javakat és erőforrásokat – energia, vegyipar, közművek és természeti erőforrások. A képviselt vállalatok éves bevétele a kevesebb mint 50 millió USA dollártól (a válaszadók 32 százaléka) a több mint 10 milliárd USA dollárig (a válaszadók 18 százaléka) terjedt. A válaszadók vállalatainak egyharmada fizikailag több mint 20 országban, míg kevesebb mint egyötödük fizikailag csupán a hazai piacukon működik.