szerző:
ecoline.hu
Tetszett a cikk?

A Deloitte-tal együttműködő Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak...

A Deloitte-tal együttműködő Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak legjellemzőbb tapasztalatait gyűjtötte össze. Dr. Ember Csaba, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta: Jelentős űrt pótolt a tavaly ősszel életbe lépett csődtörvény módosítás. A jogszabály-változás egyszerűbbé, és egyben racionális üzleti alternatívává tette a csődvédelem alkalmazását a gazdaságilag nehéz helyzetbe került adós vállalatok esetében, szemben a felszámolási eljárással, amely gyakran valódi eredmény nélkül, a hitelezők kinnlevőségeinek bennragadásával zárul.

Miközben az egyszerűbb csődvédelem lehetősége 2009 szeptembere óta adott, a bajba jutott cégek még mindig nem ismerik igazán, vagy pedig tudatosan igyekeznek elkerülni az alkalmazását. Utóbbi gyakorlat arra vezethető vissza, hogy a cégek félnek a megbélyegzéstől, hiszen a gazdaság szereplői ma még felettébb bizalmatlanul közelítenek a csődvédelembe „menekült” vállalkozásokhoz. Furcsa ellentmondás, hogy miközben ez a megoldás éppen a vállalatok megszűnését hivatott megakadályozni - egyfajta türelmi időt teremtve a működés, a finanszírozás újraszervezéséhez – igazi elterjedését a téves piaci közvélekedés megakadályozza.

A fél éve hatályos jogszabály fontos újításai közé tartozik, hogy immár a hitelezők is folyamodhatnak adósuk csődvédelméért. Az elmúlt fél év tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a gyakorlatban ez igen nehezen megvalósítható. A bíróságon benyújtott csődvédelemi kérelemhez ugyanis a hitelezőnek olyan mellékleteket kell csatolnia, amelyek elkészítése az adós társaság részéről is aktív együttműködést igényel. A bíróság különféle nyilatkozatokat vár el például az adós fél ügyvezetőjétől arra vonatkozóan, hogy indult-e korábban a társaság ellen csődeljárás, illetve az ügyvezető a kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy számlavezető bankokat értesíti a csődeljárás megindulásáról, továbbá az adós tulajdonosaitól (tagjaitól/részvényeseitől), akiknek határozattal kell előzetesen jóváhagyatni a csődeljárás megindítását. A jogalkotói szándék - hogy a hitelezők felszámolási eljárás helyett lehetőleg csődeljárást kezdeményezzenek adósaikkal szemben – emiatt vélhetően nem tud teljesen érvényesülni, hiszen adminisztrációs terhet ró az eljárásban magára az adósra is, amely ebben a megközelítésben inkább passzív félnek tekinthető.

A jogszabály értelmezésében nehézséget jelent a helyenként pontatlan megfogalmazás. A törvény nem rendelkezik például egyértelműen arról, hogy a hitelezői szavazások, többségi döntések esetén pontosan miként kell meghatározni a követelési aránytól függő szavazatok számát, ami bizonytalanságra adhat okot a szoros szavazati aránnyal meghozott hitelezői határozatok esetén. A módosított törvény egy másik hiányossága, hogy nem biztosítja egyértelműen a befektetők védelmét. A csődvédelem alatt álló társaságba befektető – azt kvázi megmenteni kívánó - társaságnak ugyanis a szabályok értelmében nem keletkeznek elsődleges jogai a többi hitelezővel szemben. Így egy esetleges felszámolási eljárásnál a tulajdonosi jogviszony alapján az újonnan (utólag) befektető társaságnak a követelése leghátulra sorolódik akkor, ha a későbbiekben mégis felszámolásra lenne szükség az adóssal szemben.


A módosított csődtörvény a felszámolási eljárások csökkentését célozta meg, azonban a felszámolások aránya nagyságrendjét tekintve nem változott a törvény hatályba lépése óta. Továbbra is a felszámolás a legelterjedtebb forma, amelyhez a bajba jutott társaságok hitelezői fordulnak. Szintén elterjedt megoldás maradt a bírósági eljáráson kívüli megegyezés az adóstársasággal - a tapasztalatok szerint továbbra is sokan ezt a formát választják a formális csődvédelemmel szemben.

Abban, hogy a cégek egy része máig félve közelít a csődvédelem alkalmazásához, mindenképpen közrejátszik az is, hogy a kérelmezéstől számítva mindössze 90 nap áll az adós rendelkezésére, hogy hitelezőivel megkösse a csődegyezséget. Ha ez idő alatt nem sikerül tető alá hozni a megállapodást, a folyamat automatikusan felszámolási eljárásba vált át. Ez a 90 napos határidő, fizetési haladék természetesen egészen egyéves időtartamig meghosszabbítható, de ehhez szintén a hitelezők meghatározott hányadának a beleegyezése szükséges, ami minden szavazás alkalmával a hitelezők türelmének és bizalmának a próbája is egyben – hangsúlyozta Dr. Ember Csaba.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!