A teljes magyar vendéglátóipari hálózat több mint egynegyedét, 27 százalékát teszi ki a 9191 étkezőhely, amely magában foglalja az éttermet, vendéglőt, kávéházat és cukrászdát. Ott a forgalom nagy része étkezésből származik, és sok alkoholmentes szomjoltót fogyasztanak a vendégek – írja a Nielsen legfrissebb felmérésében. Sörözők, borozók és pubok alkotják az italozó helyeket; összesen 4745 egysége szélesebb választékot vonultat fel, és színvonalasabb kiszolgálást nyújt, mint a volumenhely (ez a kocsmák, büfék, talponállók és munkahelyi büfék gyűjtőneve). 

Kisebb jelentőségű a szálláshely szegmens, amibe beletartozik a szálláshelyeken található minden értékesítési pont, presszótól az éttermen át a bárig. A teljes bolthálózat 7 százaléka sorolható ide, összesen 2 373 egység. Itt legalacsonyabb a csökkenés mértéke, a legutóbbi öt év során.

A legkisebb, 5 százalékos szegmens a szabadidős és szórakozóhelyeké. Diszkó, biliárd terem, night club, kaszinó, valamint sportlétesítmény tartozik ide, összesen 1645 egység. Főként fiatalok a vendégeik, akik ételt vagy italt csak a szórakozás kiegészítése gyanánt fogyasztanak. Látogatásuk fő célja a szórakozás.

"Országosan az üzletek majdnem fele, szám szerint 16 439 úgynevezett volumenhely" - állapítja meg Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. Ezekben az egységekben szűk étel- és italválasztékot kínálnak, felszolgálás nincs vagy csak esetleges. Az ital kategóriák teljes vendéglátós forgalmából általában 40 százaléknál több jut a volumenhelyekre.

Amíg országosan csak a volumenhelyek száma nőtt, addig a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban három üzlettípus egységeinek száma is emelkedett, kis mértékben, egyik évről a másikra: Volumenhelynél 9 508-ra,  étkezőhelynél 6 227-re, míg szabadidős és szórakozóhelynél 1 112-re. Italhelynél, továbbá szálláshelynél némi negatívumot jelez a tendencia.