Aki a Csapház feliratot remélve egy jó korsó sör ledöntésének reményében lép be a kevesebb mint 10 négyzetméteres helyiségbe, az csalódni fog, mert a látszat ellenére nem egy sörözőben találja magát. Az ajtóval szemben lévő, falra felszerelt közel 15 csap ugyan még táplálja a reményt, amihez azonban rögtön zavar párosul, hiszen egy árva szék sem található a helyen, nemhogy asztal. Afféle könyöklős hely – gondolná az ember, de ahhoz túl nagy a tisztaság, a dizájn ízléses és letisztult, sehol egy részeg, a kézműves sörök világában otthonosan mozgókra pedig ismerős címkék mosolyognak a falról.

A Csapház egyik fővárosi, Bartók Béla úti üzletében járunk, ahonnan egy-, másfél és kétliteres PET-palackban lehet hazavinni az ország legnépszerűbb és kevésbé ismert kézműves söreit. A söröket speciális, nyomáskiegyenlítéses technológiával csapolják, amelynek köszönhetően a nedűt gyorsan és habmentesen lehet a nyomás alatt álló hordókból a PET-palackokba ereszteni. Az adagolás az ellennyomás módszerén alapul, amely abból áll, hogy egy üres palackot megtöltenek az italos hordóban uralkodó azonos nyomású gázzal. A módszernek nemcsak a habmentes adagolás az előnye, de így az ital hosszabb ideig megőrzi minőségét is.

„Közel 50 kis magyar főzde található az országban, amelyek első osztályú söröket állítanak elő. Hogy ezt reprezentálni tudjuk, mindig más-más sörök kerülnek csapra, az újpesti boltban 13, a Bartók Béla úton 15 sör közül lehet válogatni. A rotálódó kínálatnak köszönhetően a tavaly júniusi nyitás óta már több mint 50 féle sör fordult meg az üzletekben” – büszkélkedik Huszár Beja, a vállalkozás ügyvezetője, akivel az újpesti boltban beszélgettünk. (A Csapházat a Draft Home Beer Kft. üzemelteti, ennek a tulajdonosa Huszár és társa, Zsigmond Balázs.)

A magyarok inkább dobozból isznak

„A frissen csapolt sör elvitelre való vásárlása nem újdonság máshol, csak Magyarországon ennek nem nagyon van hagyománya. A világon mindenhol van példa ilyesmire az Egyesült Államoktól Németországon át Brazíliáig, de akár a szomszédos Szlovákiában sem ismeretlen” – meséli az ügyvezető. Úgy látja, hogy az utóbbi években elindult sörforradalom, a sörfesztiválok és a népszerűbb főzdék nemzetközi sikerei rávilágítottak, hogy minőségi sörökért nem kell Belgiumig vagy Németországig menni, mégis még mindig sokan vannak, akik előtt ismeretlenek ezek a főzetek, az pedig pláne szokatlan, hogy valaki otthoni fogyasztásra tárazzon be ezekből.

„Arra van lehetőség, hogy palackozott formában bárki vegyen az ismertebb fajtákból – ezt is inkább csak ajándékba –, de a frissen csapolt sör hazavitelére és otthoni fogyasztására elvétve akad példa” – mutat rá a piaci résre Huszár, aki társával, Zsigmond Balázzsal nemcsak az említett réspiac kiaknázásából, hanem a speciális sörcsapok forgalmazása révén is boldogulni kíván. A csapokat Oroszországból importálják, ahol Zsigmond visszatérő vendége volt az egyik hasonló jellegű üzletnek, és kikérdezte az alkalmazottakat az üzleti hátérről, így jutottak el a csapoló rendszerek orosz gyártójához, a Pegashoz, így ma a csapházasok a termék kizárólagos magyarországi forgalmazói.

Meg kellett győzni a főzdéket

A főzdéket eleinte nehéz volt felhajtani, mert elég szkeptikusak voltak. A kézműves sörökről – főleg ha frissen csapoltak – érdemes tudni, hogy 2-3 nap alatt lejár a szavatosságuk, így ha az értékesítési láncba egy újabb szem kapcsolódik be, körültekintően kell eljárni, hogy a főzdéből kikerülő nedű végül a megfelelő minőségben kerüljön a fogyasztó poharába. „Ezek a sörök többnyire nem pasztőrözöttek, és nincs bennük tartósítószer. A nem megfelelő szállítás vagy tárolás miatti minőségi romlás nem csak a mi üzletünket rontja, de elsősorban a főzde imázsát, így a legtöbben azt mondták, hogy hadd nézzük meg először ezt a Csapházat.”

A csapok mögött, a fal túloldalán egy hűtőkamrában kapnak helyet a hűtőkocsin érkező hordók, amik csapra kötve 4 fokon várják a vevőket. „Ez egy sokkal kifinomultabb rendszer, mint ami például egy sörözőben található, ahol egyszerűen a pult alá kerül a hordó, és csak a csapolás során hűl le a sör” – mutat rá a különbségre a cég ügyvezetője. Jelenleg 10-12 főzdével állnak kapcsolatban, de már megfordult a tendencia: többen már őket keresik meg. A kis manufaktúrákkal való együttműködés ugyanakkor rugalmasságot is megkövetel, hiszen nem tudják a mennyiséget biztosítani egy forrásból, nagyobb kereslet esetén előfordul, hogy nincs utánpótlás, de ezt orvosolja a rotálódó kínálat.

Sörcsapban is látnak lehetőséget

A Csapházat üzemeltető cég, a Draft Beer Home Kft. nemcsak a sört forgalmazza, hanem sörcsapokat is értékesít. Az ügyvezető büszkélkedett azzal, hogy egy szegedi grillteraszon például már 10 csapot szereltek fel a pultban. A csapokat partnereken keresztül értékesítik, de a későbbiekben tervben van a szervizhálózat kiépítése is, bár jelenleg is garanciálisak a készülékek. A technológia nem drágítja meg a csapokat, amelyek közel egy árban vannak hagyományos társaikkal, harminckét ezer forinttól indulnak, és a minőségi kivitelezéssel – például a műanyag elemek fémre váltásával áruk elérheti a százezer forintot, sőt vannak annál drágábbak is.

Az eljárás hátránya azonban az, hogy a PET-palackok higiéniai okokból nem használhatóak fel többször, illetve saját palackot sem lehet használni, így minden egyes töltésnél új palackot tesznek a csap alá, ami meglehetősen sok hulladékkal jár. „A sörök minőségének megőrzése érdekében nem kockáztathatjuk, hogy egyáltalán felmerüljön az a rizikó, hogy akármilyen baktérium visszafertőzze a hordót” – indokolja az ügyvezető, de tervezik, hogy a hulladékot visszagyűjtik majd, bár azokat a fent említettek miatt nem tudják újra felhasználni.

Nem elterjedt, de nem példa nélküli

Bart Dániel, a Főzdefeszt szervezője még nem járt a Csapházban, de hallomásból úgy tudja, hogy sikeresen működik a vállalkozás, és jó ötletnek tartja, már csak a kézműves sörök hírnevének öregbítése miatt is, hiszen Bartot mint a magyar sörforradalom központi alakját szokták emlegetni, akinek kocsmájában, az Élesztőben egyébként szintén lehet elvitelre kapni a sört. „A frissen főzött sör hazavitele ugyan nem elterjedt, egyáltalán nem példa nélküli, valószínűleg a sörgyári munkások szokására vezethető vissza, akik a műszak végén mindig hazavihettek pár literrel, és rajtuk keresztül persze a rokonok, ismerősök is, ahogy a legtöbb sörfőzdénél a mai napig van erre lehetőség. Az Élesztőben is csapolunk sört elvitelre, bár ott nem alkalmazzuk a nyomáskiegyenlítéses technológiát, így a sör nem is áll el túl sokáig, illik még aznap meginni” – mondja. A megoldás önmagában nem újdonság, Vaskó György, a miskolci Serforrás sörfőzde tulajdonosa például már húsz éve is így csapolta a sört, bár az akkori technológia elavultabb a mostaniaknál. „A nyomáskiegyenlítéses technológiát magyar mérnökök is kidolgozták annak idején, de 7-8 éve az Urálon túlról egy egészen kifinomult és sokkal biztonságosabb megoldást hoztak be Európába, amivel Nürnbergben találkoztam és magam is megkerestem a gyártót, de az akkori vámdíjak mellett 50 ezer forintos áron tudtuk volna forgalmazni, amire akkor nem volt kereslet” – mondja a sörfőzőmester, aki viszont áldozott a technológiára, és saját portáján használja is azt, illetve a két évvel ezelőtti Főzdefeszten is bevetette a Pegas csapokat. A Mister Sörház – aminek söre egyébként a Csapházban is megtalálható – már szintén régóta, 1994-es megalapítása óta alkalmazza a technológiát, igaz, ők egyedileg legyártott csapot használnak, és nem érdekeltek annak forgalmazásában. Kérdésünkre Széles Éva, a sörház üzletvezetője elmondta, hogy a főzdénél a kezdetek óta úgy rendezkedtek be, hogy otthoni fogyasztásra is elvihető legyen néhány liter, amihez legyártatták a nyomáskiegyenlítéssel működő csapot. „Nincs pontos statisztikánk, de körülbelül úgy havi 1000-2000 liter között mozog a sör mennyisége, amit a palackos módszerrel értékesítünk” – mondja.

Sörpengőtől a negatív graffitiig

„Nekünk nem a turistaútvonalak vagy a belváros érdekes, ahol az emberek beülnek és helyben fogyasztanak, hanem ahol sokan haladnak el munkából hazafele menet, és beugranak sörért, mert este meccs lesz vagy átjönnek a haverok” – mondja Huszár, aki úgy tapasztalta, hogy sokan ajándékba is viszik a sört. Azonban jellemzően – még azok is, akik rendszeres fogyasztók – nem ismerik az összes fajtát, főleg nem a megajándékozandó ízlését. „Előfordul, hogy valaki nem tud választani, hiszen nagy eséllyel nem ismeri mind a 15 fajtát. Ezért lehetőséget nyújtunk a kóstolásra, persze ha valaki ajándékba viszi, azon még ez sem segít” – teszi hozzá. Ezért megalkották a Sörpengőt, ami valójában egy ezer forintnak megfelelő mezei ajándékutalvány, ami bármilyen sörre beváltható, mégis az elnevezés és a pénzre hajazó küllem miatt beillik a manufakturális miliőbe, meghagyva a válogatással járó gyönyört a célszemélynek.

A nem túl frekventált helyszínek miatt reklámfronton a hagyományos szórólapozástól kezdve az egészen kreatív megoldásokig sok mindent bevetettek. Amellett, hogy elég aktív tevékenységet folytatnak a Facebookon, kevésbé szokványos megoldásokkal is próbálkoztak, mint például a negatív graffiti. Az eljárás lényege, hogy a megbízott cég a természetes szennyeződéssel borított utca- és falfelületekre – például zebrára – professzionális eszközökkel „takarítja” rá a reklámot. A tiszta és koszos felület között így létrejövő színkülönbség adja ki magát a mintát, sok esetben olyan eredménnyel, mintha fel lenne festve. A negatív graffiti nagy előnye, hogy költséghatékony: nagyszámú célzott hirdetést lehet vele elhelyezni olcsón, akár olyan helyeken is, ahol hivatalosan nem lehet köztéri reklámot elhelyezni. Mivel gyakorlatilag takarítás történik, engedély sem kell rá.

Jelenleg Budapesten a Bartók Béla úton és Újpesten üzemel két Csapház, de már keresik a harmadik bolt helyszínét is. „A harmadik bolt nyitása már a küszöbön van, és várhatóan még az idén 4-5 boltot tervezünk nyitni” – árulja el Huszár, aki a befektetésről csak annyit árult el konkrét összeg említése nélkül, hogy saját tőkéből történt, egy üzlet nyitása pedig 5-10 millió forint közti összeget emészt fel. A tervek szerint 8-10 bolt nyitása után már franchise-rendszerben képzelik el a további terjeszkedést.