„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Az Európai Bíróság nemrég egy osztrák ügyben hozott ítéletet, amely alapján úgy tűnik, hogy a magyar társaságiadó-törvény egy bizonyos szabálya ellentétes az Európai Unió jogával. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint ez a szabály gátolja a magyar vállalkozásokat abban, hogy akár tőlük független, nem magyar vállalkozások, szervezetek részére támogatást nyújtsanak.
A társaságiadó-törvény szerint ugyanis a belföldi személyek részére adott ingyenes juttatások levonhatók az átadó vállalkozás társaságiadó-alapjából, ha a juttató rendelkezik a juttatásban részesülő személy nyilatkozatával. A nyilatkozatban az átvevőnek igazolnia kell, hogy a társasági adójának alapja a támogatás nélkül sem lenne negatív.
Ha azonban a juttatásban részesülő személy külföldi, akkor kizárt az ingyenes juttatás adóalapból történő levonhatósága – függetlenül a nyilatkozat meglététől. Ez a szabály pedig hátráltatja az olyan, nemzetközi vállalatcsoporton belüli átalakításokat, amikor például egy magyar tagvállalat ad át ingyenesen pénzeszközöket a csoport külföldi tagjának.
AFP / Uli Deck
Az Európai Unió Bíróságának ítélete egyébként az „F.E. Familienprivatstiftung Eisenstadt” némileg hasonló ügyében született, és megállapította, hogy a vizsgált osztrák adószabály ellentétes az európai joggal.
Az Európai Unió jogába ütköző adószabályt a vállalkozások nem kötelesek figyelembe venni és ezért a magyar vállalkozások már most is hivatkozhatnának arra, hogy a külföldi partnereik részére teljesített ingyenes eszközátruházásokat ugyanazon mérce szerint kell megítélni, mintha az átadásban részesülő személy magyar lenne. A Jalsovszky Iroda szakértője szerint azonban egyelőre biztonságosabb megoldásnak tűnik, ha az érintett adózó bejelentést tesz az Európai Bizottságnál, amely saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A legfrissebb tapasztalatok alapján az Európai Bizottság e téren egyre aktívabb, és bejelentések alapján több kötelezettségszegési eljárást is megindított már Magyarországgal szemben. Az eljárás eredményeként a Bizottság megállapíthatja a magyar szabály EU-ellenességét, amely alapján Magyarország köteles lenne a társaságiadó-törvényt megfelelően módosítani.
