Határozott idejű munkaviszony: perelhető a munkáltató, ha erre nem ügyel

Határozott idejű munkaviszony előnye, hogy az időtartam lejártával nincs szükség a munkaviszony megszüntetésére, mivel az automatikusan megszűnik. Nem kell figyelembe venni a felmondási idő, felmondási védelem szabályait, sőt a munkavállalónak végkielégítés sem jár. Határozott idejű munkaviszonyt létesíteni ráadásul nagyon egyszerű, néhány garanciális szabály betartására kell csupán figyelni.

1. A létesítésnél az időtartamra kell elsősorban ügyelni

Annak ellenére, hogy a határozott idejű munkaviszony létesítése a munkavállalót fontos jogoktól foszthatja meg, a jogalkotó abból a valós feltevésből indul ki, hogy a határozott idejű munkaviszony mindkét fél érdeke is lehet. A létrehozása így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 192. paragrafusában rögzített ötéves időtartamon túlmenően nem korlátozott.

Ezen atipikus munkaviszonyforma ugyanis a munkavállaló számára is hordoz garanciákat. A munkaviszony például a határozott idő lejárta előtt felmondással kizárólag a munkáltató felszámolási vagy csődeljárása alatt, a munkavállaló képességére alapított okból, valamint akkor szüntethető meg, ha a munkaviszony fenntartása külső ok következtében lehetetlenné válik. Ilyenkor a felmondás szabályait kell alkalmazni, a munkaviszony így részben úgy viselkedik, mintha határozatlan idejű lenne. Ha a munkáltató azonnali hatállyal kíván a helyzetből szabadulni, az Mt. 79. paragrafusának (2) bekezdése alapján ezt is megteheti, feltéve, hogy a munkavállaló számára kifizeti a hátralévő időre járó, legfeljebb 12 havi távolléti díjat.

2. Folyamatosan fennálló feladat nem alapoz meg hosszabbítást

Míg a jogviszony létesítése nem igényel különösebb bravúrt, a meghosszabbításról ez már nem mondható el. Egyrészt ebben az esetben is ügyelni kell az időbeli limitre, másrészt arra, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbításához, illetve 6 hónapon belüli ismételt létesítéséhez az szükséges, hogy a munkáltatónak jogos érdeke (projekt időtartama, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló helyettesítése stb.) fűződjön hozz, illetve nem sértheti a munkavállaló érdekeit sem.

A munkáltatói jogos érdek hiánya állapítható meg a K-H-MJ-2016-62. számú Kúria-döntés tükrében például abban az esetben, ha a munkáltató olyan feladatra köt többször határozott időtartamú munkaszerződést a munkavállalóval, amely a munkáltatónál folyamatosan fennáll. Erre pedig azért kerülhet sor, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén a felmondási idő, végkielégítés stb. kötöttségei alól mentesüljön a munkáltató. A határozott időtartamra vonatkozó kikötés ilyenkor az Mt. 192. paragrafusának (4) bekezdésébe ütközik, azaz érvénytelen.

Hasonlóképpen nélkülözi a jogos munkáltatói érdeket, valamint sérti az egyenlő bánásmód követelményét is, ha a meghosszabbítás célja annak biztosítása, hogy a női munkavállalót gyermekvállalás esetén ne védje felmondási tilalom. Ez esetben így nem csupán azt kérheti a munkavállaló, hogy az érvénytelen kikötésre tekintettel a munkaviszonyát tekintse a munkáltató határozatlan idejűnek, hanem a bíróságtól a határozott időtartam leteltét követően akár a határozatlan idejű munkaviszony helyreállítását is kérheti.

3. Próbaidő kikötése határozott idő alatt is lehetséges

A hatályos szabályok nem kötik meg a munkáltató kezét abban, hogy határozott idejű munkaviszony keretében próbaidőt is alkalmazzon. Minél rövidebb azonban a határozott idejű munkaviszony időtartama, annál közelebb járunk a joggal való visszaélés megvalósulásához. A próbaidő ugyanis nem szolgálhat más célt, mint a munkavállaló munkateljesítményének a munkaviszony alatti alapos megismerését. Amennyiben pedig a próbaidő és a határozott időtartam egymást megközelítik, az a munkáltató számára a olyan mértékű szabadulási lehetőséget biztosít a munkaviszony kötöttségeiből, mely a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit is sérti.

A Legfelsőbb Bíróság MK6. számú állásfoglalása szerint a próbaidők halmozása (ismételt létesítésnél ismételt kikötés) is hasonló aggályokat vet fel, így az jogszerűen nem lehetséges. Ilyen esetekben a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

4. A részleges érvénytelenség jogkövetkezményei

Ha a határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet meghaladja (például a felek 6 évet kötnek ki), abban az esetben a részleges érvénytelenség szabályai alapján a határozott idő tartamát 5 évben meghatározottnak kell tekinteni. A részleges érvénytelenség szabályai alapján ugyanis az érvénytelen rendelkezés helyébe a törvényi előírás lép. Ezt követően – amennyiben a munkavégzés tovább folyik – lehet azzal érvelni, hogy a felek egymás között, szóban határozatlan idejű munkaviszonyt hoztak létre.

Ha  az ismételt létesítést a munkáltató és a munkavállaló érdeke nem indokolja – a részleges érvénytelenség szabályai alapján –, a meghosszabbított, ismételten létesített teljes munkaviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni. Ez esetben, ha a munkáltató a határozott idő lejártával a munkavállalóval elszámol, számára több munkát nem ad, úgy kell tekinteni, mintha határozatlan idejű munkaviszonyt kívánna megszüntetni. Tekintettel arra, hogy a megszüntetés nem felel meg a törvényben foglaltaknak (írásbeliség, világos, valós, okszerű és törvényes indok stb.), a munkavállaló sikeres kimenetű pert indíthat a munkaviszony jogellenes megszüntetése okán (BH2016.286.).