Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Több mint 559 ezer kérelem érkezett 2017-ben a fizetési meghagyással kapcsolatban, 6 százalékkal több, mint 2016-ban. 88 százalékuk néhány héten belül jogerőre is emelkedett – idézi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából a Napi.hu. Azzal viszont még mindig kevesen vannak tisztában, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb - illetve 3 millió forint alatt kizárólagos - módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének.
A tavalyi évben indított fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok, elsősorban tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók voltak. A behajtandó összegek nagy szórást mutatnak, a néhány ezertől a 10 millió forintig terjedtek. Az eljárások döntő részét elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmekre csak jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetősége, de ez elenyésző volt.
30 millió forintos összeghatár alatt a magánszemélyek közvetlenül – ügyvédi közreműködés nélkül –, bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását. A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem.
Az új szabályok szerint 2018. január elsejétől 3 millió forintnál kisebb összegű pénztartozás esetén perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, 30 millió forint feletti követelést pedig csak bírósági úton lehet érvényesíteni.
