A 2015. január elsején életbe lépett szabályozás értelmében az olyan hagyományőrző cukrászipari termékek, mint a dobostorta, Esterházy-torta, indiánerfánk, rigójancsi, krémes, franciakrémes és a bejgli csak akkor árusíthatók ezen a néven, ha a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott minimális anyaghányadot és technológiai követelményeket betartják – írta a Világgazdaság.

„Központosították, hogy milyen anyaghányaddal dolgozhatnak a cukrászok, mert a nagy szabadság odáig ment el, hogy trükköztek. Azért volt szükség az élelmiszerkönyvi szabályozásra, hogy eltűnjenek a silány sütemények” – mondta a Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének egyik neve elhallgatását kérő tagja.

Az élelmiszerkönyv szerint például a krémes tejjel kell készüljön, és csak természetes vaníliát lehet hozzá használni, a leveles tésztához pedig minimum 85 százalékban vajat kell használni.

„Ha nem jó minőségűek a termékek, akkor nemcsak a szakma sérül, hanem előbb-utóbb a vendég is elfogy, mivel a vásárlók is egyre tudatosabbak” – mondja a szakember, aki szerint érdekes módon még vannak olyan vendégek, akik az előző rendszerben megszokott ízeket keresik, pedig akkoriban a krémest vízzel készítették. Az ő kedvükért számos helye lehet kapni ezt a silányabb minőségű változatot, ezt azonban más névvel kell illetni, nem lehet krémesnek hívni.