Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
40 munkanap után sem érkezik meg a Facebookon rendelt ruha, hiába az előrefizetés és a panaszra még csak egy reagálás sem jön? Töretlen a közösségi oldalak népszerűsége, sokan a Facebookot már nem csak kapcsolattartásra, hanem vásárlásra is használják. Csakhogy könnyen pórul járhat az, aki nem figyel.
Előfordul, hogy az oldalak megnevezéseként sokszor csak egy kitalált fantázianév szerepel, tele jogszabály- és a fogyasztók érdekeit sértő általános szerződési feltételekkel. Arra is akad példa, hogy az eladó megváltoztatja a nevét a profilján azért, hogy ne lehessen vele kapcsolatba lépni. Ezért az Európai Bizottság kidolgozott egy új javaslatcsomagot („New Deal for Consumers”), amelyben az eddiginél hatékonyabb fogyasztóvédelmet ígér Európa-szerte, például így:
- az online piacokon jobb, részletesebb tájékoztatást kapnak a fogyasztók, hogy magánszemélytől vagy kereskedőktől vásárolnak-e, és megilletik-e őket a szigorúbb fogyasztóvédelmi jogok vagy sem,
- megfelelőbb védelem jár majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben: például pontosítják az uniós jogot annak egyértelműsítése érdekében, hogy tilos az élelmiszereket a fogyasztókat megtévesztő módon, kétféle minőségben forgalmazni,
- a fogyasztóknak minden tagállamban joguk lesz egyéni jogorvoslattal élni (pl. pénzügyi kártérítést és a szerződés megszüntetését kérni), ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például agresszív vagy megtévesztő marketing – áldozataivá váltak,
- erőteljesebb szankciókra hatalmazzák fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait,
- internetes kereséskor a fogyasztók egyértelmű információt kapnak arról, ha a kereskedő által fizetett keresési találatról van-e szó,
- a fogyasztók a felhőalapú tárolási szolgáltatások, a közösségi média vagy az e-mail-fiókok igénybe vétele során is tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhatnak a szerződéstől (hiszen ilyenkor tulajdonképpen a személyes adataikkal „fizetnek” a szolgáltatásért).
A javaslatcsomag azonban nem mindig terjed ki a facebookos vagy épp a twitteres, esetleg a más közösségi oldalról történő vásárlásokra. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint indokolt, hogy a fogyasztók ez esetben is jobb tájékoztatást kapjanak, és kiderüljön számukra, kereskedőként vagy magánszemélyként jár-e el a másik személy a közösségi oldalon, akinek az adatlapjáról vásárolnak! Ugyanis, ha egy magánszemélytől vásárolnak a fogyasztók az interneten, akkor például nincs tizennégy napos elállás, nem gondolhatják meg magukat később. A szövetség ezért már eljuttatta javaslatait a fogyasztóvédelemért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.
Egyebek közt azt javasolják, hogy a fogyasztók rendelés előtt ellenőrizzék, milyen adatokat ad meg magáról a másik fél. Az sem mindegy, hogy a profilt egy magánszemély vagy egy vállalkozás regisztrálta. Ha nem kereskedőről van szó, akkor jobb, ha tudják, hogy bármi probléma esetén nem küldhetik vissza tizennégy napon belül a terméket (kivéve, ha ezt a másik fél önként vállalta). A testület szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy ma már pár ezer forintért cserébe bárki készíthet webáruházat előre kidolgozott sablonok szerint, pusztán néhány kattintással. Hogy valóban ilyen rögtönzött weboldalról van-e szó, az könnyen kiderül a különböző internetes keresők segítségével, ezért érdemes ezeket is használni – figyelmeztetnek.
