A törvény betűje szerint a távmunka egy rendszeresen végzett, tartós tevékenységet jelent, ahol a munkavállaló a feladatait a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi számítástechnikai eszközzel, majd annak eredményét elektronikus úton továbbítja. A munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodniuk a feleknek abban, hogy a munkavállalót így foglalkoztatják, vagyis erre a munkavállaló egyoldalúan nem utasítható, szükség van a hozzájárulására.

Egyre több cégnél van arra példa, hogy a munkáltató alkalmanként engedélyezi, hogy a munkavállaló otthon dolgozzon. Ez azonban önmagában még nem minősül távmunkának. Ugyanakkor, ha a felek abban állapodnak meg a munkaszerződésben, hogy a munkavállaló jogosult előzetes bejelentés alapján, alkalmi jelleggel otthonról dolgozni, az már távmunkavégzésnek minősül.

Érdekes részletkérdés, hogy ha például valaki az otthonról végzett munka közben kimegy a fürdőszobába és elcsúszik, az nem fog munkabalesetnek minősülni.

Ha a munka otthon végezhető, de nincs szükség hozzá számítástechnikai eszközre és a munkavégzés eredménye nem is továbbítható azok útján, akkor már nem távmunkáról, hanem bedolgozói munkaviszonyról beszélünk. 

További részleteket az Adózónán olvashatnak.