Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Három nappal karácsony előtt környezetvédelmi engedélyt kapott a Madocsára tervezett kavicsbánya, amely ellen a nyáron helyi népszavazást tartottak. A lakók 93 százaléka voksolt a bánya ellen, nemrég végül a helyi rendelet is megszületett, ami tiltja a bánya létesítését a falu területén. A helyiek elbizonytalanodtak, most akkor mégis jöhet a bánya?
„Ennyit ér ma Magyarországon egy helyi népszavazás” – írják keserűen a közösségi oldalon Madocsa lakói, akik hónapokon át küzdöttek az ellen, hogy a faluban kavicsbánya épüljön, amely a Paks II építkezéshez biztosítaná az alapanyagot.
Három nappal karácsony előtt jelent meg a Tolna Megyei Kormányhivatal honlapján, hogy a Bet Bau Kft megkapta a környezetvédelmi hatóság hozzájárulást ahhoz, hogy Madocsa területén kavicsbányáát építsen. A helyiek értetlenül állnak a hatósági engedély kiadása előtt, hiszen az idén nyáron helyi népszavazást tartottak a faluban, amelyen a nagyon sokan vettek részt, és akiknek a 93 százaléka úgy döntött ezen a voksoláson, hogy
nem akarnak kavicsbányát a Duna parti faluban.
Ráadásul, a népszavazáson arról is döntöttek, hogy a helyi önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia a bánya építésének tiltásáról, és ezt a rendeletet meg is alkották, magyarul Madocsának papírja van arról, hogy ott nem épülhet kavicsbánya. Igaz, a rendelet alkotása egy hosszú folyamat volt, a hatóságok több kiegészítést is kértek az önkormányzattól, végül december 10-én, rendkívüli ülésen szavazták meg a hatóságok által is jóváhagyott rendeletüket, ezzel, ahogy a falu polgármestere, Gelencsérné Tolnai Klára fogalmazott, az hatályossá is vált. A kormányhivatal a törvényességi felügyeleti jogkörével élve csupán jogalkotási kifogást emelhet a rendelet ellen, de erre kicsi az esély.
Már évek óta folyik a huzavona a Duna parti faluban a helyiek és a vállalkozó között, aki a Paks II építkezéséhez szükséges homokot, kavicsot termelné ki a Madocsára tervezett bányából. Az itt élők féltik a környezetüket a portól, a zajtól,de ami ennél sokkal fontosabb, a környezetvédők attól tartanak, hogy a kavicsbánya termelése jelentősen lecsökkentené a talajvízszintet, ami a mezőgazdasági termelést lehetetlenítené el a térségben.
Végül éppen ezért tartottak több fórumot, majd végül nyáron a helyi népszavazást is kiírták. Itt a falu hetven százaléka szavazott, és a voksolók 93 százaléka tiltakozott a bányaépítés ellen.
Úgy tűnt, hogy minden rendben van. majd megépíti a Bet Bau Kft másutt a bányát. Nyár végén már gyanakodtak a helyiek, hogy valami nincs rendben, valami készülhet, mert a Tolna Megyei Kormányhivataltól úgy értesültek, hogy a bánya környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása tovább folyik.
Most lényegében ezt a környezetvédelmi engedélyt kapta meg a Bet-Bau Kft a bánya létesítéséhez, amelyet a benyújtott tervek szerint Madocsa területén építhet meg, erről szól az engedély. Igaz, az eljárás során a vállalkozó kivette a tervezetből a kikötő terveit azzal, hogy azt egy külön eljárásban fogják elbírálni.
Most itt tart az ügy:
van egy hatályos önkormányzati rendelet, amely megtiltja, hogy bármikor is kavicsbánya épülhessen Madocsa területén és van egy ezt az építkezést megengedő környezetvédelmi engedély.
Ezért csalódottak a Madocsán élők, akik nem is értik, hogyan lehetséges ez. Ráadásul, a Tolnai Kormányhivatal mindezt három nappal karácsony előtt tette nyilvánossá a honlapján. Innen értesültek erről a helyiek is, akik így reagáltak a közösségi oldalukon mindezekre:
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?