Az utolsó pert is megnyerte a Zsolnay-gyár Péccsel szemben

Az elsőfokú ítélet szerint még a pécsi önkormányzat nyerte – nem jogerősen – a Fővárosi Törvényszéken lefolytatott eljárást. Csütörtökön ezt az ítéletet írta felül a Fővárosi Ítélőtábla azzal, hogy nincs jogalapja a keresetnek, vagyis a Zsolnay-részvények értékesítéséről szóló szindikátusi szerződésben foglalt, nem teljesítés esetére szóló 300 millió forintos kötbért az ítélőtábla szerint nem lehet érvényesíteni – írta a Szabad Pécs.

A lap értesülését megerősítette Cséplő Petra, a Zsolnay Zrt. igazgatóságának elnöke, Bachar Najari, a szír–svájci kettős állampolgár üzletember felesége is. A Szabad Pécs szerint a városnak több mint tízmillió forint eljárási és ügyvédi költséget kell megfizetnie.

Az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy érhetett-e 300 millió forintot az egykori katonai telek Hajmáskéren, melyet apportként vitt be a Zsolnay Zrt.-be a többségi tulajdonos, és teljesítette-e azzal a Páva Zsolték által is készpénzben várt 500 milliós tőkeemelés nagyobb részét. A Fővárosi Törvényszék akkor úgy látta, hogy a telek értéke meg sem közelíti valójában a 300 milliót, így kimondta, hogy nem teljesült az elvárt és rögzített minimális tőkeemelés, vagyis jogos a pécsi önkormányzat perben foglalt 300 milliós kötbérigénye.

A Fővárosi Ítélőtábla tegnapi ítélete szerint viszont Najarinak nem kell kifizetnie a 300 milliós kötbért. 

Nem sokkal ezelőtt derült ki, hogy egy szintén perre vitt, de már jogerősen elveszített ügyben a pécsi önkormányzat lemondhat négy értékes, összesen mintegy 300 milliót érő pécsi ingatlanról, és azok lényegében Bachar Najarihoz kerültek. Najari ugyanis a Tiborcz Istvánnal jó viszonyt ápoló Paár Attila cégétől, a WHB-tól vásárolt egy, a Zsolnayval szemben fennálló hitelkövetelést, mellyel együtt járt négy pécsi önkormányzati tulajdonú ingatlan jelzálogjoga is.
Az ingatlanokat még akkor ajánlotta fel Pécs jelzálogként, mikor a városé volt a Zsolnay Zrt. többségi tulajdonrésze.

A Zsolnay Zrt. egyébként nyáron megnyerte a tömeges rendkívüli felmondások miatt általuk indított munkaügyi pert is, így a volt dolgozókat kötelezték kártérítésre.

A város nehezen talál fogást a Zsolnayn, a lap azt is megemlíti, hogy jogerősen megnyertek egy a Nemzeti Vagyonkezelővel folytatott pert is, amit azért indítottak ellenük, mert a Zsolnay az elmúlt években már nem tudott éves szinten legalább 800 milliós árbevételt produkálni. Ennek a fájdalomdíja a Nemzeti Vagyonkezelő felé 40 millió forint – amit viszont a szindikátusi szerződés értelmében a lap szerint a városnak kell állnia.

A Páva Zsolték által gründolt ellen-Zsolnay cég, a Ledina Kerámia tulajdonosi köre tavaly decemberben kezdeményezett maga ellen végelszámolási eljárást.