Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A párizsi Le Monde egy kétgyerekes családanyáról ír, aki úgy lendült át a pénzügyi válságon, hogy – miután letette a gyerekeket – esténként elszántan kattintgatott megadott weboldalakra. Pénzért.
A 26 éves nő öt éve figyelt fel erre a pénzkereseti lehetőségre, akkor született meg a második gyermeke. Nehéz lett volna munkát vállalnia, viszont kellett a pénz. Sarah Guyont a sorstársai, az otthon maradó családanyák világosították föl arról, az az interneten van pénzszerzési lehetőség akkor is, ha semmilyen informatikai előképzettsége sincsen. Számos cég ugyanis hajlandó fizetni a bérkattintóknak.
Elég apró munka, de hogyha minden nap csinálom, akkor egy hónapban összehozok 200-300 eurót
– mondta a klikkelő családanya a Le Monde tudósítójának. A liberális lap nem véletlenül eredt a nyomába ennek a foglalkozásnak. Macron elnök csütörtökön fejti ki reformelképzeléseit a televízióban, ahol múlt hétfőn kellett volna fellépnie, de közbejött a tűz a Notre Dame-ban. Macron elnök versenyképes Franciaországot akar, és ennek egyik fő akadálya az, hogy magas a munkanélküliség. Több mint kétszer akkora, mint Németországban, az eurózóna vezető államában. A munkanélküliség csökkentése a francia elnök reformjainak az egyik legfőbb célja. A statisztikai hivatal szerint a 26 éves családanya inaktívnak számít, bár szorgosan klikkel, és ezzel kiegészíti a családi jövedelmet. Persze havonta 200-300 euró nem nagy pénz Franciaországban, ahol 1700 euró a keresetek medián értéke. Csakhogy a kétgyerekes szorgosan klikkelő családanya nem magányos harcos:
250 ezer sorstársa van Franciaországban
Ez több, mint ahányan az Ubernek dolgoznak. A Telecom és a francia tudományos akadémia szociológiai intézete felmérte a terepet, és megállapította, hogy a negyedmillió klikkelőből 15 ezer tekinthető igazán komoly munkavállalónak. Vagyis szinte minden nap dolgoznak, a nélkül persze, hogy ezt bárhol bejelentenék.
Ez lenne a jövő útja? Nem túlságosan szakképzett emberek számára ez egyelőre biztos keresetet jelent, ha nem is épp túlságosan jelentőset. Más kérdés, hogy külföldön olcsóbban klikkelnek: Marokkóban, Bangladesben vagy a Fülöp-szigeteken a francia bér töredékét kell csak kifizetni. Vagyis az outsourcing ezt a furcsa ágazatot is fenyegeti. Nem beszélve a robotokról, akik, vagy amelyek épp úgy rá tudnak klikkelni a párizsi Le Figaro cikkeire, mint a kétgyerekes családanya.
Brigitte Macron, a köztársasági elnök neje, épp ilyen fiatal és szakképzetlen embereknek indít iskolát. A pénzt az LVMH, a divatóriás adja, vagyis Bernard Arnault. A francia dollármilliárdos Európa egyik leggazdagabb embere, és Macron elnök egyik fő támogatója. A két iskolában matekot, angolt, történelmet és persze francia nyelvet tanítanak majd. Brigitte Macron maga is részt vesz a francia nyelv tanításában, vagyis visszatér a katedrára. Az iskolákban ezen kívül tanácsadók segítik a szakképzetlen fiatalokat abban, hogy eladják magukat a munkaerőpiacon Franciaországban. Addig pedig marad a klikkelés havi 200-300 euróért.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Bár a kormányinfón még azt mondta a kormányszóvivő, hogy nem ismeri Dopeman kiskorúak megerőszakolásáról szóló számát, most a Harcosok órájában nyilatkozott Orbán Viktor új legjobb barátjáról.