Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megállíthatatlanul zajlik a negyedik ipari forradalom az okosgyárak terjedésével. Európa jól áll, az innovációs központként számon tartott USA viszonylag rosszul teljesít.

Az utóbbi hat évben több mint duplájára nőtt az ipart szolgáló robotok száma, tavaly világszerte 384 ezer új „gépmunkás” került a gyárakba. A legnagyobb felvevő az autóipar – itt dolgozik a robotok harmada –, de ugyancsak emelkedik a gépiparban, az elektronikában vagy éppen az élelmiszeriparban szorgoskodó gépkezek száma. A statisztikák szerint 2017 volt a legjobb év – akkor közel 30 százalékkal ugrott meg a robotok száma –, ám a tavalyi egyszázalékos bővülés sem lebecsülendő. Főleg azért, mert a minimális emelkedést úgy érte el az ipar, hogy a fő felvevők lejtőn voltak: az autógyárak forgalma 3, a mobiltelefon-gyártás pedig 5 százalékkal esett vissza. Az új autóipari robotok többsége tavaly az elektromos járműveket, illetve azok legfőbb alkatrészét, az akkumulátorokat gyártó üzemekbe került, ez is jelzi, hogy az iparág vezetői a villanyautók mellé teszik a voksukat.

A robotok számának növekedése csak az egyik jele a szakértők szerint a hagyományosaknál 20–50 százalékkal hatékonyabban termelő okosüzemek térnyerésének. Nő a „cobotok” (collaborative robot) – az emberekkel együttműködő robotok – száma is. A munkahelyeken sorra jelennek meg például az automata targoncák, illetve azok a gépemberek, akik a hús-vér alkalmazottakkal szorosan együttműködve vesznek részt a termelésben. Egy újabb trend is növelheti a robotok számát: terjednek az olyan szolgáltatók, amelyek meghatározott időre adnak kölcsön robotokat. Így a kisebb vállalatok számára is elérhetőek a hatékony automaták.

Még gyorsabban terjed a dolgok internetje (IoT), a különféle okoseszközöket, mérőműszereket, gépeket neten összekötő hálózat. Világszerte már legalább hétmilliárd ilyen eszköz működik a gyárakban, és az előrejelzések szerint 2025-re ez a szám 21,5 milliárdra ugrik. A hálózatokba – a hordozható eszközöknek köszönhetően – bekapcsolódnak az emberek is, az amerikai Boeing például olyan, kiterjesztett valóságot alkalmazó rendszert hozott létre, amelynek segítségével a mérnökök a mobileszközeiken is látják a repülőgépek elektromosvezeték-hálózatát. Így a vezetékek összekötéséhez 25 százalékkal kevesebb időre van szükség.

Magyar ugaron

Magyarország az uniós országok sereghajtói közé tartozik a gyártási folyamatok digitalizálása terén: a 2017-es 22. hely után tavaly a 23. helyen állt. A nagy sebességű és szupergyors szélessávúinternet-szolgáltatás területén jól teljesít ugyan, ám elmarad a humán tőke felkészültségében. A lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai diplomával rendelkezők száma is.

A Világgazdasági Fórum (WEF) országelemzése is a középmezőnyben helyezi el Magyarországot: rendre közepes eredményeket ér el a technológiai innováció, a humán tőke, az intézményrendszer, illetve a beruházások terén, és csak a fenntartható erőforrások vizsgálatakor került be a legjobb húsz ország közé.

A digitális készségek alacsony szintje miatt a munkavállalók nagy része ellenségesen viszonyul az újdonságokhoz, és ha rá is kényszerül az új rendszerek használatára, a tanulás sokszor lassú.

A hazai felmérések szerint a magyarok közül nagyon sokan tartanak attól, hogy az automatizálás következtében a munkahelyek nagy része megszűnik, és ez súlyos munkanélküliséget okoz. A szakemberek szerint veszélybe kerülhetnek a Magyarország számára fontos autógyárak is: ha a gyártási folyamatok döntő többségét a gépek veszik át, az ország elveszti a viszonylag olcsó munkaerő miatti versenyelőnyét, és az üzemeket hosszabb távon hazatelepíthetik a német holdingok.

A félelmek annak ellenére élnek, hogy a magyarországi vállalatvezetők jó része optimista. „Nálunk új lehetőségek nyílhatnak a mérnököknek, matematikusoknak és programozóknak. A robotok nem a munkatársak helyett, hanem az ő munkájukat támogatva épülnek be a termelési folyamatokba” – mondja Dale A. Martin, a Siemens magyar leányvállalatának elnök-vezérigazgatója.

Az okosgyárakat működtető szoftverek is fejlődnek. Miközben az amerikai Microsoft is kijött a maga robot-operációsrendszerével, az irányítórendszerek sorra költöznek fel a számítógépes felhőbe, így az üzemeket akár a világ másik feléről, egy okostelefonnal is lehet irányítani.

A számítástechnika szerepének növekedése és az, hogy az üzemek is rákapcsolódnak a világhálóra, természetesen biztonsági kockázatokat rejt; az előrejelzések szerint a gyárak tulajdonosai a következő években a korábbinál jóval nagyobb összegeket költenek majd a kiberbiztonságra. Már most is állandóak a visszaélések, egy brit tanulmány szerint tavaly a brit gyárak 48 százalékát érte legalább egy külső számítógépes támadás.

A negyedik ipari forradalommal (4.0) foglalkozó tanulmányokból kiderül, hogy Európa és Ázsia vezet a versenyben, míg a világ egyik fő innovációs központjának számító USA lemaradt, csak az utóbbi egy-két évben kezdett erősíteni. A világ régiói közül Európában a legmagasabb a robotok aránya: 2017 végén a vén kontinensen tízezer alkalmazottra 106 robot jutott. A földrészen belül – 322 robottal – Németországban volt a legmagasabb ez az arány.

A világbajnoki cím pedig Dél-Koreát illeti, ahol 710 gépember jutott 10 ezer munkásra. Míg tavaly Ázsiában kevesebb új robot állt munkába, mint egy évvel korábban, az amerikai gyárakba 2018-ban 15 százalékkal több – 38 ezer – érkezett, mint 2017-ben. Európa is viszonylag jól szerepelt, tavaly 7 százalékos volt a növekedés.

Az is Európa és Ázsia előnyét mutatja, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) nevű nemzetközi intézet tanulmánya szerint a világ kilenc „legokosabb” gyárából öt Európában, három pedig Ázsiában – azon belül is Kínában – van, és az USA-ból csak egy üzem került be a legjobbak közé.

A WEF mintegy ezer gyárat vizsgált meg, és azokat vette be a legjobbak közé, amelyekben a gyártás teljes folyamatát digitalizálták, és folyamatos a nyert adatok elemzése, illetve a rendszerek fejlesztése. A legjobbak között van például a Johnson & Johnson írországi gyára, ahol létrehozták a valós gyártás „digitális ikrét”. Az IoT-eszközökből nyert adatok alapján működő digitális gyárban tökéletesen képesek modellezni a valódi üzem működését, így könnyebben megjósolhatják, hol következhetnek be hibák, és hatékonyabbá válhat a fejlesztés is, hiszen még az előtt kiderülnek az esetleges problémák, hogy az újdonságot a valóságban is kipróbálnák.

Európában, a listavezető Németország után, a súlyos gazdasági és politikai gondokkal küszködő Olaszország jutott a legtovább az okosgyárak fejlesztésében. Az országban évente 6500 robotot gyártanak – 2020-ra 8500-ra ugrik majd a termelés –, és a 46 ezer európai high-tech gyárból az Eustat szerint 5400 ott működik. Jól állnak az olaszok a robotok használatának terén is: 10 ezer munkásra 185 gépember jut.

Egyelőre nem világos, a robotok miatt megszűnő munkahelyek helyett keletkezik-e annyi új – például a szolgáltatások vagy a kutatás és fejlesztés terén –, hogy ne ugorjon meg jelentősen a munkanélküliség.

Míg a Massachusettsi Műegyetem (MIT) és az EZ tanácsadó cég szerint akár pozitív is lehet a szaldó, a pesszimisták azt hangsúlyozzák, az államoknak még az előtt lépniük kellene, hogy emberek milliói találják magukat a gyárkapun kívül. Az egyik javaslat szerint meg kellene adóztatni a robotok felhasználását, és a befolyó milliárdokból feltétel nélküli alapjövedelmet lehetne fizetni az embereknek. A digitalizációban és a robotizációban a legtovább jutott államokban – például Németországban vagy az Egyesült Királyságban – azon gondolkodnak, hogy a munkavállalási formák rugalmasságának növelésével, illetve az élethosszig való tanulás megkönnyítésével teszik lehetővé a megfelelő foglalkoztatási szint megtartását.

NÉMETH ANDRÁS

[email protected]

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
60 ezer tonna szennyezett olajat kaphattunk a Barátság vezetéken

60 ezer tonna szennyezett olajat kaphattunk a Barátság vezetéken

Ostobának nevezte ibizai kijelentéseit Heinz-Christian Strache

Ostobának nevezte ibizai kijelentéseit Heinz-Christian Strache

Magyarországon mosták a pénzt az osztrák szerencsejátékosok

Magyarországon mosták a pénzt az osztrák szerencsejátékosok

Videó: Fellőtte a SpaceX az első 60 műholdat, ami internetet szór a Földre

Videó: Fellőtte a SpaceX az első 60 műholdat, ami internetet szór a Földre

8 percig állt a kisföldalatti, mert egy férfi álldogált a síneken

8 percig állt a kisföldalatti, mert egy férfi álldogált a síneken

Nagycsaládos kedvezménnyel vesz autót? Ezt a matricát kell a szélvédőre ragasztani

Nagycsaládos kedvezménnyel vesz autót? Ezt a matricát kell a szélvédőre ragasztani