hvg.hu

„A szarvasi üzlet végleg bezárt, és a gyár is” – ez a felirat nem a békési kisvárosban, hanem a főváros egyik legdrágább részének számító Andrássy út egyik üzletének bejáratánál díszeleg. Itt működött hosszú éveken át a Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt. mintaboltja, főként a hetvenéves gyárban gyártott csillárokat árulták a közelmúltig.

Az igencsak jó helyen levő, kétszáz négyzetméteres ingatlantól már meg is váltak volna novemberben, ekkor már a cég felszámolója ki is tűzte az árverés időpontját, de az állami felszámoló gyorsan érvénytelenítette azt. Most várhatnak a számlák kiegyenlítésére a cég hitelezői, más kérdés, hogy ebből úgysem futotta volna a sokszoros követelések kielégítésére.

Szarvas viszont megrázta magát, és köszönik, már túl vannak a drámán.

Egy évvel ezelőtt több száz szarvasi munkája szűnt meg, amikor nyilvánvalóvá vált: a Szarvasi Vas és Fémipari Zrt. nagy álma, hogy az IKEA egyik termékének, a dizájn hasonlósága miatt halálcsillagnak becézett csillárnak a kizárólagos beszállítója legyen, dugába dőlt. A vállalat azonban nem emiatt volt híres: itt gyártották a legendás hírű hazai kávéfőzőket is.

Ezt a terméket egy másik cég tovább gyártja, ezt már tavaly ősszel bejelentette a Szarvasi Háztartásigép Kft. A tulajdonos ekkor már arról is beszélt, hogy a balkáni országokban próbálják meg eladni a főzőket, és korszerűsítenék a berendezéseket is. Most mégsem mehettünk be az üzembe, a hvg.hu még arra sem kapott engedélyt a Szarvasi Háztartásigép Kft.-től, hogy fotókat készítsünk az újonnan legördülő gépekről. Azzal hárítottak el minket, hogy ez fél év múlva lesz lehetséges.

Az azért kiderült a számunkra is, hogy Szarvas kellős közepén, egyelőre a felszámolás alatt álló vasipari zrt. tulajdonában levő, hatalmas ipari csarnok egy részében megy a munka: világítottak a neoncsövek a teremben, kerékpárok sorakoztak az udvaron. A bejáratnál a postaládán azonban már leragasztották csíkkal a levélbedobót, csak a 70 éves vállalat épületeinek egy részét bérlő Szarvasi Háztartásigép Kft. neve alatt dugdoshat be leveleket a postás.

hvg.hu

A tizenhétezer lakosú kisvárosban mostanra nem túl sokan maradtak munka nélkül, néhány kisebb kitérő után többeknek a környező településeken sikerült elhelyezkedniük. A megrázkódtatást túlélték, a nosztalgia azonban nem múlik: a gyár egykori fiatal technológusa most egy kimentett gépen folytatná a szarvasi lámpák gyártását.

A piaci rés: retró lámpák

Tyerjánszki Tamás csak pár évig dolgozott a Szarvasi Vas és Fémipari Zrt.-nél, bár kifejezetten a Szarvason legendás gyár kedvéért települt haza. Gépészmérnöki diplomát szerzett a fővárosban, de hazahúzott a szíve, éppen a vasipariba, ahol a „halálcsillag” sztori kellős közepébe csöppent, így testközelből nézhette végig a cég haldoklását. Tavaly, a gyár bezárásakor, több hozzá hasonlóan képzett kollégájával, viszonylag gyorsan kapott munkát egy közeli műszaki termékeket gyártó vállalkozásnál, de a lámpák nem hagyták nyugodni. Az egyik kirúgott szakembertől, aki adósság fejében szerezhetett meg egy mostanra már majdnem százéves esztergagépet, megvásárolta a berendezést.

Az eszterga egyelőre Tamás pajtájában várja, hogy felturbózzák, de a gépészmérnök már felvette a kapcsolatot a vasipari korábbi beszállítóival, és alkatrészeket rendelt tőlük egy olyan asztali lámpához, amelyeket műhelyekben használnak, és ma már senki nem gyártja azokat. Most úgy néz ki, hogy a géplámpák harminc százalékát már Tamás maga készíti. Szülei bőrdíszművesek, így a kézművesség nem áll messze tőle, ahogy a tartós holmikhoz való vonzódás sem. A lámpa nem attól retró, hogy már nem gyártják, hanem attól, hogy egy életre kitart, nem kell néhány évente újat venni.

Most ott tart, hogy a beszállítóktól rendelt alkatrészeket összeszereli, a harmadát maga állítja össze, és eladja, de hónapokon belül saját maga gyártaná ezeket a vasipariból megmentett százéves géppel. A lámpák egy pici része így nem kerül teljesen a süllyesztőbe. 

hvg.hu

A harmadik legnagyobb adózó volt

„Túléljük” – zárta rövidre a vasipari témát Babák Mihály, aki az öt polgármesterjelölt közül ismét befutó lett októberben Szarvason, már hatodszor. A munkanélküliségi adatokat nem rontotta a bezárás, hiába eresztettek szélnek egyszerre több száz embert: 2017 januárjában a regisztrált munkanélküliek száma 395 volt, 2018 januárjában 311, a bezáráskor ez megugrott, 376-re nőtt, de az utolsó, tavaly decemberi adatok szerint ismét csak 335 volt.

A szarvasi költségvetésben sem vágott lyukat az egyik legjobb adófizető kiesése, az idei évre még több iparűzési adót is terveznek a büdzsében, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ehhez hozzájárul az is, hogy a helyi pulykafeldolgozó hasít, még arra is kapott a városvezető felhatalmazást a cégtől, hogy elárulja, 250 millió forint csenget a büdzsében a Gallicooptól.

A vasipari miatt azért még főhet a fejük, ugyanis az új kávéfőzőgyártó egyelőre a felszámolás alatt levő cég épületében bérel helyet, innen el kellene költözniük, hogy a bedőlt vállalkozás is tovább tudjon lépni. „Ezer négyzetméteres ipari területet keresünk, még nincs” – mondja Babák. 

Babák Mihály

MTI / Rosta Tibor

A főváros szívében, az Andrássyn is vevőre vár a mintabolt. Egyszer.

A Szarvasi Vas és Fémipari Zrt 1952-ben alakult, 1999-es részvénytársasággá alakulásáig szövetkezetként működött, egy szarvasi belvárosi több ezer négyzetméteres épületben dolgoztak. A hetvenes években itt indult a csillárok, lámpák és a kávéfőzők gyártása, amelyekből akkoriban jutott minden lakásba, nyilván ezért is gondolnak ezekre sokan nosztalgiával. Amikor négy évvel ezelőtt a vasipari belefogott az új terveibe, akkor kezdték szétválasztani fizikailag is a lámpák és a főzők gyártását, ekkor költözött el a kávéfőző gyártása egy másik szarvasi telephelyre, és kezdtek bele a hagyományos épület átalakításába. A milliárdos kaland befuccsolása után költözött vissza a kávéfőzőgyártás a központi épületbe, mostanra a Szarvasi Háztartásigép Kft. tevékenységeként. Bérlik a helyet a felszámolás alatt levő cégtől, várják az új ezer négyzetméteres ipari területet.

A vasipari céget tíz évvel ezelőtt megvásárló szombathelyi Metalinvest Kft. is felszámolás alatt áll december óta, ahogy a tulajdonos érdekeltségébe tartozó Hélios Kft. is. A vasipari vállalat felszámolását is egy magáncég indította el tavaly augusztusban, és már árverésre meg is hirdette novemberre az Andrássy úti mintabolt 220 négyzetméteres helyiségét eladótérrel, raktárral, de az állami felszámolóra testálták a felszámolást, a hirdetményt pedig azzal az elánnal érvénytelenítették is. Azért vette át az állami cég a felszámolást, mert időközben a céget stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a kormány a csődtörvényre hivatkozva.

hvg.hu

A felszámolásban a legnagyobb falatot az ingatlanokra terhelt jelzálog jelentheti. A cég felszámolás előtti beszámolója szerint a Budapest Bank közel kétmilliárdos jelzáloggal terhelte a vállalt ingatlanjait, miközben a 2018-as értékbecslés szerint a szarvasi központi ingatlan értéke 557 millió forint, egy 2016-os becslés az Andrássy úti mintaboltot 46,6 millióra taksálta. (A vállalat könyveiben még 9,8 millió forintos értéken szerepelt.) A másik szarvasi telepről is készített értékbecslést a Takarékbank, de ezt nem közölték a céggel, ám ennek alapján 2017-2018-ban 357 millió forint beruházást aktiváltak. Az igencsak jó helyen levő mintaboltra 140 millió forintról indulva lehetett volna licitálni, ha nem jelenti be a kormány a kiemelt státuszt, és nem veszi át a felszámolást a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt.

Az Andrássy úti ingatlan eladása bizonyára nem okoz majd problémát, ha egyszer arra sor kerül, az épület padlásterét már 2016-ban eladta a fővárosi önkormányzat, akkor 65 millió forinttal vitte a pályázatot egy olasz cég. Azóta jócskán felszöktek az árak, az Andrássy úti épületek esetén meg pláne. A Szarvas kellős közepén levő ipari létesítmény sorsa viszont igencsak kérdéses, a két évvel ezelőtt félmilliárdra becsült komplexum aligha kel el ennyiért. De ez nem a város problémája.