Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Mennyire van körforgásban a hazai gazdaság? A Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetésével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai támogatásával felmérést készített a körforgásos gazdaság hazai potenciáljáról.
A felmérésben közel 90 szervezet vett részt, melyek 84 százaléka a vállalati szektorban működik, ezen belül többségük (60%) kis- és középvállalat. A körforgásos gazdaság fogalmát a válaszadók többsége ismeri, de az ehhez kapcsolódó, már működő tevékenységek közül a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést jelölték meg. A koncepció azonban nem szűkíthető le a hulladékgazdálkodás önmagában is összetett kérdéskörére, hiszen a jelenleg elterjedt lineáris gazdasági modellről a körforgásos gazdaságra való átállás nem pusztán a hulladékok keletkezésének megelőzése és környezetbarát kezelésének problémáit jelenti.
Mi a körforgásos gazdaság? A körforgásos gazdasági modellben – a lineárissal szemben – a folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100 százalékban hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba, így nem keletkezik hulladék. A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén. |
Fenntartható Fejlődés
Milyen körforgásos gazdasághoz köthető tevékenységek működnek a hazai cégeknél?
- szelektív hulladékgyűjtés (56 százalék)
- zöld beszerzés (43 százalék)
- szemléletformálás (40 százalék)
A 2025-ig megvalósítandó tervek között szintén elsősorban konvencionális tevékenységek szerepelnek: a legtöbben a beszállítók felé támasztott, környezeti szempontú ajánlások (elvárások) szigorítását, a körforgásos gazdasághoz köthető üzleti partnerség kialakítását (B2B) és a felhasznált energia megújuló forrásokból történő fedezésének növelését tervezik. A felmérésben részt vevő cégek még nem alkalmazzák az új modelleket, nem terjedt el a megosztás alapú gazdaság vagy az Ipar 4.0 alkalmazása. A három legfontosabb téma egyébként, amivel a válaszadók szerint foglalkozni kellene: a jó gyakorlatok megismerése (73%), a fejlesztési (innovációs) lehetőségek (59%), valamint a körforgásos gazdaság fogalmainak és céljainak ismerete (54%).
Kiadás – a bevételért
Tovább nehezíti az átállást és a váltást, hogy a hazai válaszadók 38%-a kiadásként tekint a körforgásos gazdaságra való áttérésre, míg a nemzetközi tapasztalatok szerint, azoknak a vállalatoknak több mint felénél, ahol már vannak ilyen projektek, a profit növekedett. Így a felmérés rámutat arra is, hogy kiemelten fontos lenne annak megértése, költségcsökkentés érhető el a körforgásos gazdasággal, hiszen az erőforrás-hatékonyság, a fel nem használt víz, energia és nyersanyag pénzügyi megtakarítást jelent.
Mit tartanak a legnagyobb kihívásnak a körforgásos gazdaságra átállás terén?
- tudatos fogyasztói magatartás
- egyszer használatos műanyagok kiváltása
- másodlagos nyersanyagok piacának fejlesztése
Sajnos sereghajtók vagyunk az EU 2018-as ökoinnovációs indexén: Magyarország az átlagtól lemaradva, a 24. helyen szerepel. De ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének itthon is már jó példák: többek között ilyen a Tesco élelmiszermentő programja, vagy a Biofilter Zrt. tevékenysége: a vállalatnál élelmiszerhulladékból lesz energia, a Nestlé újrahasznosítható vagy újrafelhasználható csomagolóanyagai a MOL és a Pannon Egyetem közös fejlesztése, a gumibitumen mellett.
