A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Újra magyar kézbe kerülhet Ferihegy címmel közölt cikket a Magyar Nemzet azzal kapcsolatban, hogy a Bloomberg megszellőztette, hogy egy magyar cégekből álló konzorcium – benne a Mollal – ajánlatot tett a Budapest Airportra.
A kormányközeli napilap elmaradó fejlesztésekről ír a reptérrel kapcsolatban, illetve arról, hogy a tulajdonos akadályozza a reptéri vasút megvalósítását:
a Budapest Airport tulajdonosai nem járulnak hozzá, hogy a vasútvonalat a repülőtér területén megépítsék, illetve bérleti díjat kívánnak szedni a terület használatáért
– olvasható a cikkben.
Ferihegy nagy falat a Molnak, és a kormány gyomrát is megfeküdné
Újra felvetődött, hogy a kormány visszaszerezné a ferihegyi repteret, a Bloomberg által idézett találgatások szerint a többi között a Mol közreműködésével. A reptér értéke 700-800 milliárd forint, ami még az olajmultinak sem aprópénz. A reptér a járvány előtt ráadásul jól fialt, és nem rövid távú, hanem sok évtizedes befektetés, meg aztán állítólag nincs is eladósorban.
Rolf Schnitzler, a Budapest Airport vezérigazgatója februárban interjút adott az Indexnek, amiben beszélt a tervezett vasút reptéri megállójáról. Akkor azt mondta, a kettes terminálhoz tervezett új vasúti megálló gyalogosan mindössze 2-300 méterre lesz. Közelebb, vagyis a tervezett parkolóház helyére azért nem lehet helyezni, mert ahhoz a repülőteret is arrébb kellene tenni. A vezérigazgató akkor úgy saccolt, hogy elméletileg négy-öt év múlva már működhet az új vasútállomás.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára, februárban egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszolva azt írta, hogy a reptéri vasút terve már elkészült, és a megvalósításhoz szükséges engedélyek is megvannak.
A jelentős költségigényű beruházás a kormány későbbi döntésének függvényében a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló európai uniós közlekedésfejlesztési forrásokból valósulhat meg – olvasható az államtitkári válaszban.
A hvg.hu írta meg tavaly januárban, hogy a kínai állami tulajdonú CRRC is bejelentkezett, hogy vasutat építsen a Liszt Ferenc repülőtér és a budapesti belváros között. A saját pályán haladó vonalat a kínaiak egy 2017-es terv szerint saját finanszírozásból is építenék, és 30 évig maguk is üzemeltetnék. A vonatok a Keletiből indulnának, és csak Kőbánya-Kispesten állnának meg, egyharmad részben magaslaton haladnának. A jegyár egy útra több mint 3000 forint lenne.
Az eredeti terv azonban már 2016 óta készen áll, eszerint a MÁV üzemeltetné a vasutat, amelyet uniós forrásból építenénk meg. Ezen verzió szerint a vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnának, és a már meglévő vasútvonalon haladnának Kőbánya-Kispestig, utána pedig épülne egy kiágazás. A sínek a reptérről tovább haladnának, Monor előtt térnének vissza a fővonalra. Ennek a verziónak az lenne az előnye, hogy nemcsak Budapestről, hanem az ország szinte egész keleti feléről is átszállás nélkül elérhető lenne a ferihegyi reptér vasúton.
