Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A svéd postát és távközlést felügyelő hatóság (PTS) az 5G mobilhálózat kiépítéséhez szükséges frekvenciasávokra négy pályázó – Hi3G Access, Net4Mobility, Telia Sverige és Teracom – részvételét hagyta jóvá. A pályázókat az idei év elejétől érvényes új jogszabállyal összhangban, a svéd hadsereggel és a biztonsági szolgálattal konzultálva választották ki, biztosítandó, hogy a hálózatépítéshez használt berendezésekkel ne okozhassanak kárt az ország nemzetbiztonságának – közölte a cég. Eredetileg az idei év elejére tervezték a pályáztatást, de nemzetbiztonsági megfontolásokból miatt novemberre halasztották.
A PTS pontokba szedve ismertette, hogy a pályázóknak milyen feltételeknek kell megfelelniük. A nemzetbiztonsági feltételeken kívüli szerepel az, hogy a „központi funkciók” ellátásához szükséges új berendezésekben
nem használhatják a Huawei és a ZTE által gyártott eszközöket.
Emellett, amennyiben a már létező infrastruktúrát akarják használni, akkor legkésőbb 2025. január 1-ig ki kell iktatniuk a két kínai cég termékeit. A „központi funkciók” alatt értendők a többi között a frekvenciasávhoz való hozzáféréshez szükséges berendezések, az átviteli és a maghálózat, illetve a szolgáltatás és a karbantartás, tehát lényegében szinte minden.
A Huawei kutatási-fejlesztési központot nyit Budapesten
Ez lesz a Huawei harmadik beruházása Magyarországon. Legalább 100 magyar mérnöknek adnak munkát.
A Huaweit és a ZTE-t egyre gyakrabban vádolják a nyugati országos illegális adatgyűjtéssel, Washington például nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja őket, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy törvény kötelezi a kínai vállalatokat és polgárokat arra, hogy segítsék a kínai államot az adatgyűjtésben. Az Egyesült Államokban a helyi vállalatok a két céggel nemcsak, hogy nem köthetnek üzletet, de az általuk gyártott, már használatban lévő eszközöket is le kell cserélniük a telekommunikációs cégeknek – még akkor is, ha ez utóbbi a becslések szerint nagyjából 1,8 milliárd dollár kiadást jelente a számukra. Ez a szabály vezetett oda is, hogy a Huaweit megfosztották attól, hogy a Google-ökoszisztémát, azaz többet közt az Androidot használja a telefonjain. Több európai ország is felülvizsgálta már a kapcsolatát a két kínai vállalattal, így a brit kormány – az európai országok közül elsőként – július közepén jelentette be, hogy a brit távközlési vállalatok 2021-től nem vásárolhatnak a Huaweitől berendezéseket az 5G mobilhálózat kiépítéséhez, a hálózatba már beépített eszközöket pedig 2027 végéig el kell távolítani a távközlési rendszerekből. A svéd biztonsági szolgálat pedig az országra leselkedő egyik legnagyobb veszélynek nevezte Kínát.
A Huawei ugyanakkor következetesen azt állítja, hogy eszközei semmilyen kockázatot nem jelentenek, és azt is bejelentette szeptemberben, hogy nem megy sehova Európából. Itthon a kormány, úgy tűnik, bízik a cégben, hiszen éppen kedden jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy kutatási-fejlesztési központot nyit Budapesten. Azt 2019 végén közölte Szijjártó, hogy a Huawei közreműködésével épül ki a magyarországi 5G-hálózat.
