Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A Huawei új kutatás-fejlesztési (k+f) központot hoz létre Budapesten – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat jubileumi rendezvényén kedden Budapesten.
A külügyminiszter elmondta, hogy a telekommunikációs világ egyik óriásának budapesti beruházása már a harmadik Magyarországon, a fővárosban pedig egy legalább 100 magyar mérnököt foglalkoztató k+f központ jön létre. A központ fókuszában a mesterséges intelligencia, a streaming, a képfeldolgozási és jeltovábbítási technológiák, valamint a rendkívül nagyméretű elosztórendszerek állnak.
Szijjártó közölte: a Huawei volt az első kínai vállalat, amellyel Magyarország stratégiai megállapodást kötött hét évvel ezelőtt, a beruházásokban eddig is aktív Huawei infrastruktúrájára pedig nagymértékben támaszkodnak a magyar telekommunikációs piac szereplői. „A vállalatóriás Kínán kívüli legnagyobb logisztikai központját is Magyarországon üzemelteti” – magyarázta.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy a keleti nyitás stratégiájával tíz év alatt 22 százalékkal nőtt a keleti magyar export, 25 százalékkal pedig a kereskedelmi forgalom. Tavaly a Magyarországra érkezett beruházási érték 60 százaléka Keletről érkezett, és az új munkahelyek 40 százaléka keleti cégekhez kötődik szerinte.
A stratégia egyik legfőbb célja a szoros, pragmatikus, a kölcsönös előnyökre épülő együttműködés létrehozása a Kínai Népköztársasággal”
– hangoztatta Szijjártó Péter, aki szerint az elmúlt tíz évben 5 milliárd dollárnyi kínai beruházás érkezett az országba, a kínai cégek 15 ezer magyar dolgozót foglalkoztatnak és 8 kínai stratégiai partnere van Magyarországnak.
Momentum: A Huawei veszélyes
Míg a magyar ellenzéki pártok többsége nem igazán nyilvánult meg eddig a Huawei-ügyben, a Momentum nemrég félreérthetetlen nyilatkozatot tett. Ők az elsők a magyar politikai szférában, akik szerint a kínai gyártót érintő kémvádak nem alaptalanok.
A politikus szerint érthető, hogy Magyarország első uniós országként csatlakozott az „Egy övezet-egy út” kezdeményezéshez, illetve az első külföldi szuverén szereplőként sikeres kötvénykibocsátást tudott végrehajtani a kínai kötvénypiacon. Emellett arról is beszélt, hogy Magyarország és Kína gazdasági, politikai, kulturális, vagy oktatási együttműködése soha nem volt olyan jó, mint jelenleg: tavaly Kína a 10. legfontosabb kereskedelmi partnere lett Magyarországnak. Idén az első 8 hónapban a kereskedelmi forgalom 19 százalékkal nőtt, úgy, hogy közben a Kínába irányuló magyar export is 10 százalékkal bővült.
Cai Lingyu, a Huawei Technologies Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt az eseményen, hogy a vállalat 15 éve van jelen Magyarországon és 20 éve Európában. Azt is mondta, hogy a világ egyik vezető infokommunikációs megoldásszállítójaként 2005 óta 1,5 milliárd dollárt fektetett be a cég Magyarországon, ezzel a második legnagyobb kínai befektető.
A magyar lakosság 80 százaléka használja a cég távközlési eszközeit napi kommunikációja során.
Hozzátette: 2009-ben telepítettek először összeszerelést Magyarországra, majd 2013-ban megnyitotta kapuit a Huawei Kínán kívüli legnagyobb ellátó központja, az Europe Supply Center. A központ több mint 50 országba gyárt és szállít Magyarországról távközlési berendezéseket, szervereket, adattárolókat és az Európai Unióban épülő 5G-s, azaz a legújabb mobilgenerációs hálózatokhoz szükséges eszközöket. A cégnek közel 2400 dolgozója van.
A Huawei Technologies Magyarország árbevétele 2019-ben 77 milliárd forint volt, és az elmúlt 5 évben 83,4 milliárd forint (277 millió dollár) adót fizetett be a költségvetésbe. A vállalat több mint 600 magyar partnerrel áll kapcsolatban, és olyan stratégiai jelentőségű fejlesztésekben vállal szerepet, mint a Szupergyors Internet Program vagy az 5G hálózatépítés.
