A paksi atomerőmű bővítéséről gyéren csordogálnak mostanában a hírek, a 2014-es, látványos felvezetést idővel a beszédes hallgatás váltotta fel, mivel a beruházás egyáltalán nem olyan tempóban haladt, mint amit a kiagyalói elterveztek. Ennek hátterében leginkább a kivitelező orosz fél műszaki felkészültségével kapcsolatos kétségek álltak: mind az uniós, mind a hazai hatóságok számos kérdést fogalmaztak meg a tervekkel kapcsolatban, ami miatt évekkel húzódott el az előkészítő szakasz.

Eközben azért voltak fejlemények, amelyek azt jelezték, hogy a munka nem állt le teljesen. Legalább addig eljutott a gigantikus, 12 milliárd eurósra tervezett beruházás, hogy sikerült közbeszerzés útján gondoskodni az építkezéshez szükséges kiszolgáló létesítményekről.

Az új blokkok felhúzására kijelölt célterületen egyelőre tehát nem lehet érdemi munkát folytatni – bár bizonyos mélységig már folyhat az alap kiásása – de ettől még nem állt le a teljes projekt részének tekintett járulékos infrastruktúra kialakítása. Van például egy cég, amelyik ilyen feladatok ellátására áll készen. A Telex szűk egy évvel ezelőtt írt arról, hogy átalakulás útján létrejött a Hunatom Zrt., amelynek a neve hajaz ugyan az erőmű bővítés orosz kivitelezőjének, a Roszatomnak a nevére, de nincs tulajdonosi átfedés a két társaság között.

A cég nem a nukleáris energia előállítására szakosodott, tehát nem a blokkokban lesz dolga, hanem az erőmű tevékenységéhez kapcsolódó oktatási, ismeretterjesztési küldetést kell betöltenie. Emellett pedig gondoskodnia kell arról, hogy minden klappoljon a létesítmény körül, ideértve a megközelíthetőséget: tavaly decemberi hírek szerint a magyar állam 1 milliárd forintot fizet Pécs városának, hogy a Hunatom többségi tulajdont szerezzen a pécs-pogányi repülőteret működtető cégben. A magyar állam tulajdonszerzése már vissza is követhető a cégnyilvántartásokban, az Air Horizont Nonprofit Kft.-ben 2021 december közepén történt meg a hatalomváltás, az azonban nem visszafejthető, hogy a Hunatom végül körön belül került-e.

Történt azonban más is a cég életében: szinte ezzel egy időben került be a Hunatom felügyelőbizottságába Barna Zsolt. A név ismerős lehet azoknak, akik érdeklődnek a magyar pénzügyi élet iránt: ő az új szuperbank, a NER nagyágyúi – köztük Mészáros Lőrinc - által gründolt Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatója. Nem mellesleg pedig a Bankholdingot alkotó pénzintézetek közül az egyik, az MKB elnök-vezérigazgatója (a pénzintézetek fúzióját előkészítő holding tagja továbbá a Budapest Bank és a Takarékbank).

Barna munkaadójának említése mindjárt magyarázatot nyer, ha eláruljuk, hogy a Hunatom az MKB-nál vezeti a számláit. Barna felbukkanása a Hunatom fb-jében pedig akkor nyer értelmet, ha felidézzük, hogy a bankár (akinek Csányi Sándor keze alatt, az OTP-ben ívelt fel a karrierje) a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja (az elnök pedig nem más, mint Süli János, az erőmű fejlesztéséért felelős miniszteri biztos), amely oktatási intézmény kiemelt feladatot kapott a paksi atomerőmű leendő mérnökeinek képzésében. Mindenesetre elmondható, hogy a NER szuperbankja a lehető legmagasabb szinten képviselteti magát a paksi projektben.

De nem csak Barnával bővült a Hunatom fb-je ebben az időben. Szalacsi István Árpád személyében a múlt év végén egy erdészeti szakembert is megbíztak a cég ügyeinek felügyeletével. Szalacsi a Nyírerdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, s nemrég rangos állami elismerésben részesült: augusztus 20-a alkalmából a tűzifaprogram eredményes megvalósításában végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Köz Szolgálatáért érdemjel arany fokozatát vehette át Pogácsás Tibortól, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárától.