Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
"Az Egyesült Államok mindenkit szankcióval sújt, aki segíti Oroszországot abban, hogy elkerülje a szankciókat" - fogalmazta meg az amerikai politika lényegét Wally Adeyemo, az a washingtoni pénzügyi államtitkár, aki koordinálja a büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.
Nagyon sok amerikai és európai cég kivonult vagy legalábbis felfüggesztette a működését Oroszországban miután Putyin megkezdte háborúját Ukrajna ellen február 24-én. Néhányan azonban maradtak, mint a Burger King vagy a Marks and Spencer, mert franchise-rendszerben működnek Oroszországban.
A kivonulók helyét betölthetik kínai vagy indiai cégek. Az amerikai államtitkár őket is megfenyegette:
"Ezeknek az országoknak, ezeknek a cégeknek, ezeknek az egyéneknek dönteniük kell. Választhatnak úgy, hogy támogatják Oroszország törvénytelen invázióját Ukrajnában vagy pedig folytatják üzleti kapcsolataikat azzal a 30 országgal, amelyek szankciókat alkalmaznak Oroszországgal szemben."
A washingtoni pénzügyi államtitkár elmondta a BBC-nek, hogy a világgazdaság dollárban, fontban és euróban számol. Ha valaki ebben a pénzügyi világban részt akar venni, akkor "részt kell vállalnia a szankciókban is".
