Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
“Tervezi, hogy augusztus 20-án megnézi a budapesti tűzijátékot?, Mi a véleménye arról, hogy egyes városok lemondtak a tűzijátékról, és helyette másra költik az összeget?” – többek között ezekkel a kérdésekkel szembesül az ember, ha mostanában csomagot vesz át az állami Magyar Postától és elkezdi kitölteni az ezután online kiküldött elégedettségi kérdőívüket, amely a vásárlói vélemény iránti tudakozódás után egy közéleti közvélemény-kutatássá alakul át.
Ez a hvg.hu olvasójával meg is történt. “A mai napon a posta kézbesített számomra egy csomagot. Nem sokkal később jött az elégedettségi kérdőívet tartalmazó e-mail. Első részének kitöltése után (ami a szokásos kérdéseket tartalmazta) meglepetésemre egy több oldalas újabb kérdőív következett, ami az ünnepekkel és a tűzijáték megtartásának kérdésével foglalkozott” – írta nekünk, azt kérdezve:
Miért érdekli a Magyar Postát, hogy egyetértek-e a tűzijáték megtartásával? Ha nem, akkor nem szállít nekem többet vagy ettől javul a szolgáltatás minősége? Vagy egy politikai megrendelést teljesít?”
Mi is kipróbáltuk az olvasónk emailjében szereplő, a kérdőívre vezető linket, ami egyébként azt is jelzi, hogy többször is kitölthető más-más IP-címről. A helyzet valóban az, hogy a szokásos, a kapott csomag kézbesítésével, az ügyfél-elégedettséggel kapcsolatos kérdések után egy újabb kérdőív következik. Viszont előtte a Posta egy külön üzenet megjelenítésével felhívja a figyelmet arra, hogy ami ezután következik, az már ez piackutató partnerük, a GKID egy másik, az augusztus 20-i ünneppel kapcsolatos közvélemény-kutatása, és a kitöltés önkéntes és anonim (ahogyan egyébként az azt megelőző is feltehetően az).
hvg.hu
Ha kíváncsiak vagyunk az újabb kérdőívre, és tovább kattintunk, mintegy kéttucat újabb kérdést kapunk. Az elején a szokásos, demográfiai adatokra vonatkozó kérdésekkel: nem, életkor, iskolai végzettség, foglalkozás. Ami érdekes – és talán az augusztus 20-i ünnepségek szempontjából nem kulcsfontosságú, hogy rákérdeznek a jövedelmi helyzetre és külön arra is, hogy a háztartás anyagi helyzete hogyan változott 2022 első félévében, továbbá arra is, hogy a válaszadó
Mit gondol, hogyan fog változni háztartásának anyagi helyzete 2022. hátralevő részében.
Ezután áttérnek a különböző ünnepek, nemzeti ünnepek megítélésére, majd következnek a kifejezetten augusztus 20-ával kapcsolatos kérdések. Köztük például az, hogy mit ünneplünk aznap, vagy mennyire fontos a válaszadónak, hogy “részt vegyen a Szent István napi ünnepségsorozat idején (augusztus 19-22. között) megrendezésre kerülő rendezvényeken?”
Rákérdeznek ezután arra, hogy a válaszadó részt akar-e venni az augusztus 20-i ünnepségsorozaton, kilátogat-e a budapesti tűzijátékra. Ötfokú skálán kell értékelni, hogy “Ön mennyire tartja helyesnek, hogy a rendezvények 2022-ben megtartásra kerülnek?” Majd jön a kérdőív utolsó néhány kérdése:
- Mit gondol a Szent István napi rendezvények megtartásáról?
- 1-5-ig terjedő skálán jelölje be, hogy Ön mennyire tartja helyesnek, hogy a budapesti tűzijáték megtartását?
- Mi a véleménye arról, hogy egyes városok lemondtak a tűzijátékról, és helyette másra költik az összeget?
A hvg.hu megkérdezte a Magyar Postát arról, hogy a mostanában a csomagot kapó ügyfeleknek kiküldött elégedettségi kérdőívhez kapcsolódóan miért tartották fontosnak az állami cég, hogy ajánlják egy másik, az augusztus 20-i ünnepséggel foglalkozó felmérés kérdéseit is? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen szempontokat mérlegelve, milyen üzleti vagy politikai döntés alapján határoztak így? Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük, vagy új cikkben beszámolunk a fejleményekről.
hvg.hu
Mint arról a hvg.hu is írt, egyre több vidéki város mondja le a hagyományos tűzijátékot, és inkább más, hasznosabbnak ítélt célra költi a megrendezésre szánt pénzt. Az ellenzéki vezetésű Szegeden például a pénzből tűzifát vesznek a rászorulóknak, Siófokon az óvodai gyermekétkeztetésre költik a pénzt, míg Salgótarján inkább a katásokon segít. Lemondták a tűzijátékot Egerben, Kőszegen, és a fideszes irányítású Győrben is, de ott azért, mert az állatkedvelő polgármester az állatokat szeretné kímélni.
Számos kormánypárti vezetésű település viszont anyagi megfontolásból fújta le a tűziijátékot, mondván nagyobb szükség van a pénzre máshol: így tett például Székesfehérvár, Erdőkertes vagy Sümeg. Tihany fideszes polgármestere például közölte, hogy a megspórolt pénzt az új óvoda és bölcsőde berendezéseire fordítják. Köztes megoldást választott viszont Kistarcsa fideszes polgármestere, aki az erre szánt pénzt tűzifaosztásra költi, viszont a saját zsebéből kifizeti a show-t, így mégis lesz tűzijáték.
A 2021-es tűzijáték Budapesten
MTI/Balogh Zoltán
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közölte, hogy szerinte pénzkidobás a fővárosi nagy tűzijátékozás, és legszívesebben ő is lemondaná, de nincs beleszólása az állami rendezvénybe. Kovács Zoltán államtitkár nemrég azonban világossá tette: drágább lenne lefújni a tűzijátékot, mint megtartani. Ha már ár: a tűzijáték 1,6 milliárd forintba kerül majd, a kilátogató adófizetőket viszont talán kárpótolhatja a látvány mellett, hogy olcsó lesz a sör – olyannyira, hogy a kormánysajtó ezzel már a háborús infláció feletti győzelmet ünnepli.
