Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
„Jogerős! Pert nyertem az Energiaügyi Minisztériummal szemben!” – jelentette be Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő a Facebookon. A tárcának Ki kell adnia az állami energiacéggel, az MVM Zrt-vel kapcsolatban 2019-2020-ban hozott tulajdonosi határozatokat.
A politikus 2021 januárjában fordult közérdekű adatigénylési kérelemmel a kormányhoz, hogy megtudja, milyen tulajdonosi döntéseket hozott 2019-ben és 2020-ban az MVM Zrt-vel kapcsolatban. Ebben az időszakban vette meg ugyanis közpénz-tízmilliárdokért az állami MVM a Mészáros Lőrinc többségi tulajdoni részesedését a Mátrai Erőműben, és ebben az időben hozott a kormány különböző stratégiai döntéseket az MVM-mel kapcsolatban.
Az erőmű-részesedés 5,9 milliárd forintért került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe 2017 végén, az MVM (vagyis a magyar állam) 17,4 milliárd forintot fizetett érte Mészárosnak – igaz, az erőmű cégcsoportja nem pont ugyanúgy nézett ki, amikor az állam megvásárolta, gazdagabb lett egy biomassza-üzemmel. Mindenesetre a Mészáros-csoport lényegében minden, az erőművel kapcsolatos tranzakciót hitelekkel és kölcsönökkel fedezett, amelyek az erőmű cégcsoportját terhelték. Az adásvétel után az MVM ezeket részben kiváltotta, részben rendezte. Így az MVM által fizetett 17,4 milliárdos vételár lényegében tiszta nyereség volt.
Ugyanakkor az erőműből 2019-ben kivett 11,2 milliárd forint osztalék megállt az erőmű-cégcsoportban, így az a pénz a csoporttal együtt az MVM-hez került.
