Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás lett, hogy az állam 17,4 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségétől a Mátrai Erőmű 73 százalékát. Két évvel korábban Mészárosék 5,9 milliárdot fizettek ezért a részesedésért, igaz azóta az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel.

A kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, hogy az MVM Magyar Villamos Művek 100 százalékos tulajdonrészt szerezzen a Status Power Invest Kft.-ben – vagyis azt, hogy az állam megvegye Mészáros Lőrinc érdekköréből a Mátrai Erőművet.

A nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított összefonódásokat be sem kell jelenteni a versenyhivatalnak, amely így értelemszerűen nem vizsgálja ezeket. Alapvetően ez a fúzió mindenképpen indokolt volna egy vizsgálatot, hogy mást ne mondjunk, a paksi atomerőmű is MVM-leány, a Mátra megszerzésével a magyar áramtermelés jelentős része egy kézbe került.

A kormány ezúttal időben minősítette nemzetstratégiai jelentőségűvé az összeolvadást. A kormányközeli médiumok KESMA (Közép-európai Sajtó- és Médiaalapítvány) összeolvadásakor ez nem sikerült, a KESMA már bejelentette a fúziót, mikor a kormány kiadta a rendeletet, ami okozott némi jogi kavarodást. Végül a bíróságnak a versenytörvény indoklásából kiolvasható jogalkotói szándék alapján kellett megállapítania, hogy a versenyhivatalnak nem kellett vizsgálnia a KESMA-összeolvadást.

A fideszes médiamonstrum joghézagba rántotta a versenyhivatalt

Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból" kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.

A Mátrai Erőmű megszerzését nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítő rendelet március 25-ei keltezésű, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy nappal később, ma, március 26-án jelentette be, hogy aznapi hatállyal lezárult a Mátrai Erőmű megvásárlása.

Az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel

Gulyás bejelentéséig nem lehetett tudni, hogy az MVM (vagyis a magyar állam, vagyis az adófizetők) mennyit fizet az erőműért, illetve egész pontosan annak 73 százalékáért, a maradék ugyanis már eddig is az MVM-é volt. Mint kiderült, a vételár 17 milliárd 440 millió forint. Ami elég sok ahhoz képest, hogy a céges beszámolókból úgy tűnik, Mészárosék (és cseh partnereik, akiket azóta kivásároltak) 5,87 milliárdot fizettek a Mátrai Erőmű Zrt. 73 százalékáért 2018 elején az előző tulajdonosoknak, a német RWE Powernek és az EnBW-csoportnak.

©

Igaz, a Gulyás által említett 17 milliárdban a Mátrai Erőmű Zrt. (áttételes) leányvállalata, a Geosol Kft. is benne van. A Geosol az erőmű ipari parkjában működik, Magyarország egyik legkorszerűbb, komplex biomassza- és hulladékkezelő rendszerét működteti, üzemeit a Mátrai Erőmű lignit tüzelésű blokkjainak alternatív tüzelőanyag-igényének kiszolgálására létesítették. A céget 2019 végén szervezték be a Mátrai Erőmű alá, vagyis még nem tartozott hozzá, amikor Mészárosék 2018 elején megvették. A Geosol árbevétele 2018-ban 8 milliárd forint volt, adózott profitja 1,7 milliárd forint. Ebben az évben a cégben 4,4 milliárd forintnyi eszköz volt.

A kormány szerint megérte

Vagyis a Geosol nyilván alaposan megdobta a Mátrai Erőmű értékét, de ettől még kérdés, valóban ér-e 17 milliárdot a 73 százaléka? Miközben ugye két évvel korábban ugyanez a részvénypakett (a Geosol nélkül) még csak 5,9 milliárdért cserélt gazdát. És miközben az erőmű nagy része öreg és pocsék állapotban van, mára rendszeresek a műszaki problémák, a karbantartási költségek egyre nőnek – erről a Napi.hu számolt be részletesen. Az első két blokk élettartama 2021 végén lejár, 2030-ig pedig további három blokk fut ki.

Az első öt blokk széntüzelésű, ezért az erőműnek CO2-kvóták formájában külön fizetnie kell a környezetszennyezésért. A kvóták ára az elmúlt időben nagyon felment. A széntüzelésű blokkokat nagyrészt az erőmű saját bányáiban kifejtett lignittel fűtik – a visontai és a bükkábrányi bánya élettartama hivatalosan 2029 vége, de ha a blokkokat előbb leállítják, jó eséllyel a bányákra sem lesz szükség.

A kormány tájékoztatása szerint az MVM is úgy vette meg az erőművet, hogy részben leállítja, részben átszereli környezetbarátabb gáztüzelésűre.

Ezzel kapcsolatban egyébként a cégnek bányabezárási és erőmű-lebontási kötelezettsége van – az erőművet akkor kell elbontani, amikor befejezi a termelést, a bányák folyamatos tájrendezést is igényelnek. Az erőmű privatizációja, 1995 óta mindeddig 20,3 milliárd forintot spóroltak össze céltartalék formájában, ami könnyen lehet, hogy nem lesz elég – ezt nem mi állítjuk, hanem az immár előző anyacég, Mészáros Lőrinc Opusa a saját konszolidált (vagyis a leányvállalatokra is kiterjedő) beszámolójában. Sőt azt írják, hogy ha a leszerelésre és a bányabezárásra félretett pénz nem lesz elég, az az egész cégcsoport eredményességére „negatívan hathat” – magyarul az Opusnál az erőműre kockázatos eszközként tekintettek, amiben jó eséllyel nincs elég fedezet a belé kódolt jövőbeli kiadásokra sem.

Gulyás Gergely (illetve a kormány részéről más sem) indokolta meg részletesen, hogyan alakult ki a 17,4 milliárd forintos vételár.

Osztalék az eredménytartalékból

Mindehhez azért még érdemes megjegyezni, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatósága a 2018-as év után 11,2 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot, amit a tulajdonosok a 2019. február 28-ai közgyűlésen megszavaztak. A tulajdoni arányok értelmében ebből 8 milliárd esett a Mátra Energyre, amely a Mátrai Erőmű Zrt. közvetlen főtulajdonosa (ennek anyavállalata a Power Invest, amit most megvett Mészáros Opus Global Nyrt-jétől az MVM). No nem mintha az erőmű nyeresége indokolta volna az osztalékfizetést, a cég gyakorlatilag nullszaldóval (egész pontosan 795 millió forintos plusszal) zárta 2018-at. A tulajdonosok a korábbi években felhalmozott eredménytartalék terhére kapták a tetemes summát.

Egyelőre nem tudni, a 2019-es üzleti év után történt-e osztalékfizetés, a beszámolók még nem nyilvánosak, mindenesetre a lehetőség fennáll, a tartalékban maradt 46 milliárd a legutóbbi osztalékfizetés után.

És azt sem tudni, mi történt a 2018-as év után, 2019 elején kifizetett osztalékkal, még az is lehet, hogy akár részben benne maradt a cégben, amit Mészárosék most eladtak.

Mátrai Erőmű: az állam sokat veszíthet, de Mészáros Lőrinc már biztosan nyert rajta

Kockázatos, sőt potenciálisan komoly veszteséget hordozó eszközként tartják számon Mészáros Lőrinc tőzsdei holdingjában a Mátrai Erőművet - amelynek megvásárlásáról épp most kezdett tárgyalni a magyar állam. Mészárosék amúgy bagóért vették a céget anno, az árát pedig már kamatostul kivették a tartalékból.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!