Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás lett, hogy az állam 17,4 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségétől a Mátrai Erőmű 73 százalékát. Két évvel korábban Mészárosék 5,9 milliárdot fizettek ezért a részesedésért, igaz azóta az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel.

A kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, hogy az MVM Magyar Villamos Művek 100 százalékos tulajdonrészt szerezzen a Status Power Invest Kft.-ben – vagyis azt, hogy az állam megvegye Mészáros Lőrinc érdekköréből a Mátrai Erőművet.

A nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított összefonódásokat be sem kell jelenteni a versenyhivatalnak, amely így értelemszerűen nem vizsgálja ezeket. Alapvetően ez a fúzió mindenképpen indokolt volna egy vizsgálatot, hogy mást ne mondjunk, a paksi atomerőmű is MVM-leány, a Mátra megszerzésével a magyar áramtermelés jelentős része egy kézbe került.

A kormány ezúttal időben minősítette nemzetstratégiai jelentőségűvé az összeolvadást. A kormányközeli médiumok KESMA (Közép-európai Sajtó- és Médiaalapítvány) összeolvadásakor ez nem sikerült, a KESMA már bejelentette a fúziót, mikor a kormány kiadta a rendeletet, ami okozott némi jogi kavarodást. Végül a bíróságnak a versenytörvény indoklásából kiolvasható jogalkotói szándék alapján kellett megállapítania, hogy a versenyhivatalnak nem kellett vizsgálnia a KESMA-összeolvadást.

A fideszes médiamonstrum joghézagba rántotta a versenyhivatalt

Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból" kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.

A Mátrai Erőmű megszerzését nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítő rendelet március 25-ei keltezésű, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy nappal később, ma, március 26-án jelentette be, hogy aznapi hatállyal lezárult a Mátrai Erőmű megvásárlása.

Az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel

Gulyás bejelentéséig nem lehetett tudni, hogy az MVM (vagyis a magyar állam, vagyis az adófizetők) mennyit fizet az erőműért, illetve egész pontosan annak 73 százalékáért, a maradék ugyanis már eddig is az MVM-é volt. Mint kiderült, a vételár 17 milliárd 440 millió forint. Ami elég sok ahhoz képest, hogy a céges beszámolókból úgy tűnik, Mészárosék (és cseh partnereik, akiket azóta kivásároltak) 5,87 milliárdot fizettek a Mátrai Erőmű Zrt. 73 százalékáért 2018 elején az előző tulajdonosoknak, a német RWE Powernek és az EnBW-csoportnak.

©

Igaz, a Gulyás által említett 17 milliárdban a Mátrai Erőmű Zrt. (áttételes) leányvállalata, a Geosol Kft. is benne van. A Geosol az erőmű ipari parkjában működik, Magyarország egyik legkorszerűbb, komplex biomassza- és hulladékkezelő rendszerét működteti, üzemeit a Mátrai Erőmű lignit tüzelésű blokkjainak alternatív tüzelőanyag-igényének kiszolgálására létesítették. A céget 2019 végén szervezték be a Mátrai Erőmű alá, vagyis még nem tartozott hozzá, amikor Mészárosék 2018 elején megvették. A Geosol árbevétele 2018-ban 8 milliárd forint volt, adózott profitja 1,7 milliárd forint. Ebben az évben a cégben 4,4 milliárd forintnyi eszköz volt.

A kormány szerint megérte

Vagyis a Geosol nyilván alaposan megdobta a Mátrai Erőmű értékét, de ettől még kérdés, valóban ér-e 17 milliárdot a 73 százaléka? Miközben ugye két évvel korábban ugyanez a részvénypakett (a Geosol nélkül) még csak 5,9 milliárdért cserélt gazdát. És miközben az erőmű nagy része öreg és pocsék állapotban van, mára rendszeresek a műszaki problémák, a karbantartási költségek egyre nőnek – erről a Napi.hu számolt be részletesen. Az első két blokk élettartama 2021 végén lejár, 2030-ig pedig további három blokk fut ki.

Az első öt blokk széntüzelésű, ezért az erőműnek CO2-kvóták formájában külön fizetnie kell a környezetszennyezésért. A kvóták ára az elmúlt időben nagyon felment. A széntüzelésű blokkokat nagyrészt az erőmű saját bányáiban kifejtett lignittel fűtik – a visontai és a bükkábrányi bánya élettartama hivatalosan 2029 vége, de ha a blokkokat előbb leállítják, jó eséllyel a bányákra sem lesz szükség.

A kormány tájékoztatása szerint az MVM is úgy vette meg az erőművet, hogy részben leállítja, részben átszereli környezetbarátabb gáztüzelésűre.

Ezzel kapcsolatban egyébként a cégnek bányabezárási és erőmű-lebontási kötelezettsége van – az erőművet akkor kell elbontani, amikor befejezi a termelést, a bányák folyamatos tájrendezést is igényelnek. Az erőmű privatizációja, 1995 óta mindeddig 20,3 milliárd forintot spóroltak össze céltartalék formájában, ami könnyen lehet, hogy nem lesz elég – ezt nem mi állítjuk, hanem az immár előző anyacég, Mészáros Lőrinc Opusa a saját konszolidált (vagyis a leányvállalatokra is kiterjedő) beszámolójában. Sőt azt írják, hogy ha a leszerelésre és a bányabezárásra félretett pénz nem lesz elég, az az egész cégcsoport eredményességére „negatívan hathat” – magyarul az Opusnál az erőműre kockázatos eszközként tekintettek, amiben jó eséllyel nincs elég fedezet a belé kódolt jövőbeli kiadásokra sem.

Gulyás Gergely (illetve a kormány részéről más sem) indokolta meg részletesen, hogyan alakult ki a 17,4 milliárd forintos vételár.

Osztalék az eredménytartalékból

Mindehhez azért még érdemes megjegyezni, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatósága a 2018-as év után 11,2 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot, amit a tulajdonosok a 2019. február 28-ai közgyűlésen megszavaztak. A tulajdoni arányok értelmében ebből 8 milliárd esett a Mátra Energyre, amely a Mátrai Erőmű Zrt. közvetlen főtulajdonosa (ennek anyavállalata a Power Invest, amit most megvett Mészáros Opus Global Nyrt-jétől az MVM). No nem mintha az erőmű nyeresége indokolta volna az osztalékfizetést, a cég gyakorlatilag nullszaldóval (egész pontosan 795 millió forintos plusszal) zárta 2018-at. A tulajdonosok a korábbi években felhalmozott eredménytartalék terhére kapták a tetemes summát.

Egyelőre nem tudni, a 2019-es üzleti év után történt-e osztalékfizetés, a beszámolók még nem nyilvánosak, mindenesetre a lehetőség fennáll, a tartalékban maradt 46 milliárd a legutóbbi osztalékfizetés után.

És azt sem tudni, mi történt a 2018-as év után, 2019 elején kifizetett osztalékkal, még az is lehet, hogy akár részben benne maradt a cégben, amit Mészárosék most eladtak.

Mátrai Erőmű: az állam sokat veszíthet, de Mészáros Lőrinc már biztosan nyert rajta

Kockázatos, sőt potenciálisan komoly veszteséget hordozó eszközként tartják számon Mészáros Lőrinc tőzsdei holdingjában a Mátrai Erőművet - amelynek megvásárlásáról épp most kezdett tárgyalni a magyar állam. Mészárosék amúgy bagóért vették a céget anno, az árát pedig már kamatostul kivették a tartalékból.

 

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Nyitott iskolák, teli teraszok: Svédország készül, de továbbra sem pánikol

Nyitott iskolák, teli teraszok: Svédország készül, de továbbra sem pánikol

Megölte anyját egy nő Mogyoródon

Megölte anyját egy nő Mogyoródon

Készüljön, megváltozik a Facebook az Androidon

Készüljön, megváltozik a Facebook az Androidon