Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Egy európai hírszerző ügynökség két forrása és a Reuters által áttekintett dokumentumok szerint Oroszország titokban fegyverprogramot hozott létre Kínában az Ukrajna elleni háborúban használható nagy hatótávolságú támadó drónok fejlesztésére és gyártására – írja a Reuters a hozzá eljutott dokumentumokra és egy európai hírszerzési ügynökség két forrására hivatkozva.
A hírügynökség exkluzív riportja szerint az orosz állami tulajdonban lévő Almaz-Antey hadiipari cég leányvállalata, az IEMZ Kupol kínai segítséggel fejlesztette ki, és már tesztelte is a Garpiya-3 (G-3) névre keresztelt új katonai drónmodelljét – mindez a Kupol jelentéséből derült ki, amit az év korábbi szakaszában küldött az orosz védelmi minisztériumnak.
A Kupol egy későbbi frissítésben elmondta a védelmi minisztériumnak, hogy képes volt drónokat, köztük a G3-at is nagy méretben gyártani egy kínai gyárban, így a pilóta nélküli repülőket bevethetik az ukrajnai „különleges katonai műveletben” (ez egyben rávilágít arra, hogy milyen komolyan veszi az orosz vezetés ezt az eufemizmust a háborúra, ha még céges jelentésekben is szigorúan csak ezt a kifejezést használják).
A Reuters értesülését nem kommentálta sem az orosz védelmi minisztérium, sem a Kupol, sem anyavállalata. Kína külügyminisztériuma úgy reagált: nem tudnak ilyen projektről az országban, hozzátéve, hogy az ország szigorúan ellenőrzi a drónrepülők exportját.
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (International Institute for Strategic Studies) munkatársa, Fabian Hinz szerint nagy változást jelentene, ha a hír igaznak bizonyulna. „Kína eddig csak olyan kettős felhasználású alkatrészeket szállított, amelyeket akár a fegyvergyártás során is fel lehet használni. De teljes fegyverrendszerek dokumentált átadását eddig nem láttuk” – mondja a szakértő.
Kérdéses, hogy Kína ilyen nyíltan segítse az orosz hadigépezetet, és vállalja a nemzetközi szankciók veszélyét – helyezkedett kiváró álláspontra Samuel Bendett, a Center for a New American Security munkatársa. Szerinte több információra van szükség, hogy el lehessen dönteni, Kína valóban helyszínt ad az orosz harci drónok gyártásának.
A G-3 dokumentációja szerint a drón hatótávolsága 2000 kilométer is lehet, és 50 kilogrammos töltetet is elbír. Az eszközt a Kupal dokumentációi szerint a Garpiya-A1 drón terveiből fejlesztették tovább meg nem nevezett kínai szakértők. A Kupol azt is megírta „hazulra”, hogy nyolc hónapon belül képes lesz Kínában olyan drónt gyártani, amely akár 400 kg-os töltetet is elbír.
A meg nem nevezett európai hírszerző források a Kupol által kiállított számlák alapján úgy tudják: a cég hét darab, Kínában gyártott G-3-at már át is vett az Izevszk városában található központjában. A számlákat egy olyan orosz cég állította ki, amelyek a gyanú szerint közvetítőként szolgálnak a Kupol és Kína között. Az egyik számlán állítólag világosan szerepel, hogy a kifizetést jüanban kérik.
Nyitóképünk illusztráció, azon egy iráni katonai drón látható egy teheráni bemutatón.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
40 hektárnyi nádas kiirtása, több száz tonna beton beépítése, 13 milliárd forint elköltése és három év állás után.
Az még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
A német lap szerzője igyekezett válaszokat kapni a Sebestyén József haláláról beszámoló kormánypárti médiumoktól is, de nem járt sikerrel.