Erős évet zárt a 4iG: 700 milliárd forintos bevétel mellett 230,8 milliárd forintos EBITDA-t ért el a vállalat (33 százalékos EBITDA-marzs mellett), az adózott eredmény (a pénzkiáramlással nem járó vételár-allokációs hatásoktól, a nem realizált árfolyamveszteségektől, valamint a transzformáció következtében felmerülő egyszeri tételektől megtisztítva) ugyanakkor csak 2,7 milliárd forint volt.

Ezzel Fekete Péter vezérigazgató szerint a 25 legnagyobb magyarországi és a 10 legnagyobb többségi magyar tulajdonú vállalattá vált a 4iG. A bevétel 2023-hoz képest 17,7 százalékkal, az EBITDA közel 15 százalékkal növekedett. Elérték azt a célt is, hogy a nettó adósságállomány és az EBITDA hányadosa 4 alá csökkenjen, ez tavaly még 6 volt.

A vállalat közlése szerint a bevétel 85 százaléka a telekommunikációs, 15 százaléka pedig az informatikai divízióból származott. Az eredményeket a cég úgy kommentálta: az erős keresletbővülés a mobilszegmensen belül, az egy előfizetőre jutó árbevétel növekedése, illetve az IT-szegmens 2023-at meghaladó árbevétel-növekedése is hozzájárult a számokhoz (főként a nyugdíjasokat célzó, állami Gondosóra-programhoz kapcsolódóan).

A pénzügyi beszámoló részleteiről Fekete Péter, a 4iG Csoport vezérigazgatója beszélt egy sajtónak szervezett beszélgetésen. Mint mondta, a 4iG-ből minden tevékenységet (telekommunikáció, űr- és védelmi ipar, IT-szolgáltatások) kiszerveztek külön vállalatokba, hogy valóban klasszikus befektetési holdingként funkcionálhasson.

A 4iG pénzügyi jelentése, 2024

4iG

A telekommunikációs vállalatokat is szétbontották kereskedelmi és infrastruktúra-szolgáltató cégekre, és a Vodafone leválasztása is megtörtént januárra a korábbi brit anyacégről. Fekete szerint az egyik legkomolyabb feladat az lesz, hogy a Vodafone, a Digi és az Invitech vállalatirányítási rendszereit integrálják, ennek befejezését nyárra tervezik.

Az űr- és védelmi ipar területén a legmesszebbre a műholdprogrammal jutottak (ez a HUSAT-program), ez szerintük az első ekkora szabású program a régióban. Folyamatosan változnak honvédelmi vonalon a dinamikák, de cél, hogy legyenek erős szereplők, mert fontos a szuverenitás – fogalmazott Fekete. Emellett a 4iG a pilóta nélküli drónok területén is erősítene, több K+F befektetést is szeretnének, részben saját, részben partnerekkel közös programok révén.

Külföldön további növekedést terveznek, mind organikusan, mind akvizíciókon keresztül – mondta a vezérigazgató. Szeretnék az IT-technológiai jelenlétet is felépíteni Albániában és Montenegróban. Észak-Macedóniában is szeretnének megjelenni új szolgáltatóként, és elkezdték felépíteni a jelenlétet.

A 4iG árfolyam-növekedéséről (a cég piaci értéke jelenleg 478 milliárd forint) Fekete Péter úgy nyilatkozott: ez megfelel az iparági normáknak, és mostanáig váratott magára a vállalat felértékelése, mert a piac eddig nem árazta be kellőképpen a növekedési potenciált.

A Rheinmetallal való együttműködésről elhangzott: informatikai területen egy közös cég, az R4 is működik, ezzel az a cél, hogy a német hadiipari vállalat teljes IT-operációját az R4-ből működtessék, ehhez a jelenlegi 150 főről első körben 200-ra, majd 350 főre akarják emelni a mérnökállományt, amit nehezít, hogy nagy a szakemberhiány.

A 4iG pénzügyi jelentése, 2

4iG

A 4iG 2025 során el akarja kezdeni a földközi-tengeri kábel elfektetését, ezzel szintén új területre teszik be a lábukat. „Ezzel történelmet írunk” – fogalmazott Fekete, ugyanis Albánia felé nincsenek ilyen tenger alatti kommunikáció kábelek, pedig ezen zajlik a telekommunikációs adatközlés 90 százaléka. Az adatközpontokat is fejleszteni akarják, részben a mesterséges intelligencia erőforrásigénye miatt. Ez új növekedési lehetőségeket teremt a 4iG számára, mert ezek fontos hosszú távú infrastruktúra-befektetések. „Ez feltesz minket a világtérképre” – mondta a vezérigazgató.

Az euró- és dolláralapú finanszírozás elkerülhetetlen lesz a vállalat életében, ahogy a Mol, a Richter vagy az OTP is finanszírozza magát a nemzetközi kötvénypiacokon, ráadásul 1-2 tervezett akvizícióhoz erre mindenképpen szükség is lesz.

A HVG kérdésére Fekete elmondta: az osztalékfizetés a korábbi években a növekedési tervek finanszírozása miatt maradt el, az idei évre még nem döntötték el, hogy javasolnak-e a közgyűlésnek osztalékfizetést.