A budai Vár barokk épülete négy évvel ezelőtt, amikor az állam privatizálta, az elővásárlási joggal rendelkező I. kerületi önkormányzat szerint közepes, de folyamatosan romló műszaki és esztétikai állapotban volt.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a vendéglátóipari egységeket célzó mentőcsomag az elmúlt napokban látványos hullámokat kavart a közösségi médiában, és a szakmai körökben egyaránt. Miközben abban viszonylagos konszenzus alakult ki, hogy az intézkedések érdemi könnyebbséget hozhatnak az éttermek számára, sokakban felmerült a kérdés, hogy ezek az intézkedések valóban a szükséges irányba mutatnak-e, vagy már túl későn érkeztek ahhoz, hogy érdemi változást hozzanak. Mit old meg a csomag, mit nem, és miről tereli el a figyelmet? A tervezetet a szakma képviselőivel elemeztük.
Tömegesen mehetnek csődbe a magyar termelők, ha hamarosan nem rendeződik az egész Európát sújtó tejipari válság. Az árak esését előbb-utóbb a fogyasztók is észrevehetik a boltokban.
A digitális világ fejlődése a szolgáltatások terén rengeteg új lehetőséget ad a pénzintézeteknek, de egyúttal minden irányból érkező, folyamatos fenyegetésnek is kiteszi őket. A kibertámadások ma már nem csupán technológiai problémák, hanem valós üzleti és reputációs kockázatot, rendszerszintű zavarokat is jelenthetnek. Hiszen egy-egy ilyen fenyegetés elhárítása nem mindegy, mennyi időt vesz igénybe, és ez idő alatt meddig állnak az adott szolgáltatások. A különböző Cyber Threat Intelligence szolgáltatások mindezeket segítik kiküszöbölni a pénzintézeteknek: arról, mit takar ez az elnevezés és hogyan működik a gyakorlatban, Gerner Viktorral, a One Solutions információbiztonsági csoportjának szakértőjével és Bene Tiborral, a Gránit Alapkezelő informatikai vezetőjével beszélgettünk.
Látványosan átalakult a Lurdy Ház, de hogyan alakul annak a plázának a jövője, amit időközben körbenőtt a város? Mit lépnek a bevásárlóközpontok arra, hogy egyre többen a Temun és a Sheinen költik a pénzüket? Milyen magyar sajátosság nehezíti a plázabizniszt? Kell-e új pláza az országba? Szilágyi Csabával, a Lurdy Házat működtető cég vezetőjével beszélgettünk.
2018 óta van velünk, formálódik, fejlődik, javul: a deepfake eredetileg olyan mesterséges intelligenciával létrehozott tartalom, amiben valakinek – kezdetben döntően híres emberek – arcát vagy hangját imitálni, cserélni tudják egy másik személyére. Ma már azonban bőven elegendő vizuális adat áll rendelkezésre, így bárki vagy bármi az áldozatául eshet.
E termékek ára gyorsabban nőtt Magyarországon, mint a környező országokban, az emelkedés az uniós átlagot is meghaladja. A versenyhivatal utánajár, mi áll emögött.
Jelentősen emelkedett a testmozgást végző magyarok aránya 2010 óta, ám emögött a fitnesz és hasonló sportok népszerűségének növekedése áll. Ez az ágazat üzleti eredményein is meglátszik, megtriplázódott az ilyesmivel foglalkozó cégek száma, az árbevételük 4 milliárd forintról 30-ra nőtt.
A kormány által állami vagyonelemekkel felizmosított NER-es Magyar Vagonnak az orosz Transzmasholdinggal közösen kellett volna teljesítenie egy nagy, a kormány és az oroszok által tető alá hozott egyiptomi megrendelést. Az oroszok kiszálltak, a Magyar Vagon pedig néhány év alatt összeomlott, magával rántva a MÁV számára is kritikus Dunakeszi Járműjavítót. Az üzemet a kaland után 20 milliárd forintért veszi vissza a MÁV.