A régi értékek megtartásáról, a szükséges változásokról beszélt Bozóki András a Magyar Állami Operaház évadnyitó ülésén. A miniszter, aki a dalszínház új vezetésével együtt lépett a társulat elé, azt mondta: "az Opera a nemzeti kulturális örökség része, (...) így a készülő változás nem jelenti a régi értékek kidobását".
   
Azt kérte a társulattól, hogy a változásokban a lehetőséget lássák. Ez - mint mondta - a művészi megújulás, a felemelkedés feltételeit teremti meg.
   
Többen bekiabáltak, megjegyzéseket tettek, sőt fütyültek, amikor Bozóki András arról beszélt: "ésszerűbb gazdálkodás kell, változatlan, sőt, ha lehet folyamatosan növekvő szakmai színvonal mellett".
   

Taps a régi neveknek

Bozóki András köszönetet mondott munkásságáért az előző főigazgatónak, a nézőtéren helyet foglaló Szinetár Miklósnak; ezt a több száz társulati tag hosszú percekig tartó viharos tapssal fogadta. Szintén hosszú taps kísérte a távol maradó Petrovics Emilnek szóló köszönő szavakat is. Petrovics Emil augusztus 17-én mondott le főzeneigazgatói posztjáról. Az új vezetés kapcsán a Népszavának úgy nyilatkozott: "a karriervágyak eléréséért egyeseknek, úgy tűnik, semmi sem drága".

Felhördüléssel, hitetlenkedést kifejező megjegyzésekkel reagáltak a jelenlévők arra a gondolatára is: "az, hogy az Operaház költségvetési intézmény marad, nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a főigazgató úr és ez a vezetés oroszlánként küzdött".
       
Az augusztus 1-jén öt évre, pályáztatással kinevezett új vezető,  Hegyi Árpád Jutocsa az előző éveket méltató szavai mellett azt mondta: "az elmúlt korszak hétköznapjai magukban hordozták a hanyatlás (...) kellemetlen atmoszféráját. Az Operaház nem állt fejlődési pályán, nem szárnyalt, nem voltak fényes perspektívái. Inkább stagnált, ami a rohanó világban a lemaradás szinonimája".
   
Értékelését több alkalommal bekiabálás és füttyszó zavarta meg. Felzúdulás fogadta az új főigazgató azon kijelentését is, miszerint "az a művész, aki a fejlődést tagadja, elavult, s (...) nincs rémesebb az elavult művészetnél, az elavult művésznél".
  
"Hát ez nem igaz! Hogy beszélhet így!" - lehetett hallani a társulat tagjainak hangos és indulatos megjegyzéseit.
   
Hegyi Árpád Jutocsa az Operaházban tervezett átalakításra utalva azt mondta: "az Operaház nem beteg, csak gyengélkedik (...), gyengéd ápolásra és terápiára van szükség". A társulat tagjai ismét közbeszólásokkal fejezték ki nemtetszésüket.
   
Bozóki András az MTI-nek úgy kommentálta a zavaró füttyöket, hogy "számított" az efféle reakciókra is.