© Benkő Imre |
Az író elmondása szerint a Magvető Kiadó gondozásában megjelenő új kötet összességében 16,5 százalékkal lett rövidebb a réginél, negyven százalékot kihúzott, és az új kutatások alapján átírta. A kihúzott részekkel kapcsolatban megjegyezte: a regény születésekor az emberek még ráérősen olvastak, beletemetkeztek egy könyvbe, akkor még lehetett hosszú, bonyolult, archaizáló mondatokat írni, a magyartól idegen igealakokat használni.
Az író felidézte, hogy két éve olvasta el újra a XIX. századi lengyel történetet feldolgozó művét. Mint mondta, sok mindennel elégedetlen volt, unalmas, bonyolult, nehezen érthető részeket talált benne. "Ha én unom, akkor szegény olvasó hogy ne unná" - jegyezte meg Spiró György, aki úgy vélte: elhamarkodottan adta ki kezéből A Jövevényt, egy év munka még hiányzott belőle.
Az átírás alapfeltétele volt, hogy a mű valaha létezett szereplőkről szóló dokumentumregény - hangsúlyozta az író, kiemelve, hogy ha fikció lett volna, akkor nem tudott volna "lelkileg visszamenni".
Spiró György leszögezte: korábbi művei átírásából nem csinál gyakorlatot. Mint mondta, vannak más művei is, amelyeket gyengének tart, de ez annyira fantasztikus történet, ami megérte a fáradtságot. Színházi előadások számára a szerzők gyakran átírják műveiket, a regényirodalomban azonban ez ritka - vélekedett, hozzátéve ugyanakkor, hogy Csehov is átírta A manó című művét, s az új kötet Ványa bácsi címmel sikert aratott.