Claudio Magris olasz írót és irodalomtudóst tüntették ki vasárnap a német könyvszakma békedíjával. A békedíj az egyik legtekintélyesebb németországi kitüntetés, amelyet hagyományosan a frankfurti nemzetközi könyvvásár zárónapján adnak át.
A vásár kereskedőinek díjazottjáról határozó zsűri Magris egyedülálló elkötelezettségét emelte ki, amellyel az író a különböző kultúrák egymás mellett élését és együttműködését szolgálja. A német könyvkereskedők 1950-ben alapított békedíját a német alkotmányozás bölcsőjének számító frankfurti Szent Pál templomban (Paulskirche) adták át.
A díj 25 ezer euróval jár. A békedíjnak eddig két magyar kitüntetettje is volt, 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter, de a korábbi kitüntettettek listáján szerepel a többi között Václav Havel, Susan Sonntag, Jürgen Habermas és Orhan Pamuk is.
A német könyvszakma békedíja az egyik legrangosabb irodalmi, egyben társadalmi kitüntetésnek számít, németeknek és külföldieknek is adható. A kitüntetettek elsősorban – de nem csak – írók, akik tevékenységükkel hozzájárultak a nemzetek, a kultúrák közötti megértés, a tolerancia előmozdításához. Amikor 2004-ben Esterházy Péter kapta a díjat, a zsűri indoklásában azt emelte ki: „Esterházy nemcsak hazáját, Magyarországot határozta meg újra Európa közepén, hanem Európát is az irodalomban.” Magrisnak a zsűri egyébként olyan közmegegyezéssel ítélte oda, amelyhez hasonló legutóbb Esterházy Péter kitüntetését kísérte.
Az idei díjazott, az olaszországi Triesztben született Magris 70 éves, a kortárs olasz irodalom egyik kiemelkedő képviselője. Az elmúlt hetekben az irodalmi Nobel-díj várományosai között is emlegették őt. Műveiben kiemelten foglalkozott Németországgal, Közép-Európával és hazájával. Legismertebb műve a Duna, amely az Európát átszelő folyó „életrajzát” mutatja be, de magyarul megjelent a Vaktában, valamint a Kisvilágok című könyve is.
A közép-európai régió szinte megszállott krónikásának számító Magris – aki a Vaktában című könyvét tavaly Budapesten személyesen mutatta be – 1962-ben a torinói egyetemen szerzett diplomát. 1978 óta a trieszti egyetem német irodalom professzora, emellett pedig a Corriere della Sera című napilap újságírója. Műveiben kiemelten foglalkozott Németországgal, Közép-Európával és hazájával. 2001-ben Erasmus-díjat kapott, 2004-ben az Asztúria Hercege-díjjal tüntették ki, 2006-ban az osztrák Állami díj az európai irodalomért elnevezésű kitüntetéssel jutalmazták.
Magris mellett Kertész Imre volt a frankfurti könyvvásár másik „legnagyobb” kitüntetettje. Az irodalmi Nobel-díjas, Németországban rendkívül nagyra becsült magyar író esszéírói munkásságáért még a hét közepén vehette át a szintén egyfajta békedíjnak számító Jean Améry-irodalmi díjat. A zsűri indoklásában azt emelte ki, hogy Kertész szenvedélyesen védelmezi az emberiség szabadságát, és annak a felvilágosult gondolkodásnak a híve, amely leszűrte a fasizmus és a kommunizmus barbárságainak a tanulságait.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
