szerző:
László Éva Lilla

Hogyan lehet a gyereknevelés és a munka mellett a festészetre koncentrálni, hogy mintegy terápiaként mindent kiadjanak magukból, még akkor is, ha ezzel lemeztelenítik lelküket? Színekben oldott életek címmel cigány festőnők képeiből nyílt tárlat Budapesten.

„Minket nem zavarnak a harsogó színek, csak azon vagyunk, hogy a kép ne boruljon, egyensúlyban legyen. Azok, akik nem tanultak másoktól, csak maguktól festenek, mint én, másként élik át, úgy festenek, ahogy látnak: színesen” - mondja Ráczné Kalányos Gyöngyi a Színekben oldott életek című riportkötetben, mely a Magyarországon alkotó cigány festőnők útkereséséről szól. Ráczné napi fájdalmát, örömét viszi a festészetbe. Mint a kötet szerkesztőinek elmesélte, az első nagy csalódás gyerekkorában érte, amikor részt vett egy - Cannes-ban is díjazott - animációs film rajzolásában. A munka egy évig tartott, de fizetségül csak egy használt lemezt és egy új csomagolású bugyit kapott. Még a mozijegyért is fizethetett, anélkül nem nézhette meg a filmet.

A roma festészetre jellemző a harsány színhatás: a cigány festőnők sem spórolnak az anyaggal, színekkel. Alkotásaik belső világuk hullámzásait tükrözik, érzelmeiket, félelmeiket festik meg, legyen szó mindennapi életképekről, vagy mesebeli jelenetekről. Ezt most bárki megtapasztalhatja, ha ellátogat a szeptember 17-én, cigány festőnők képeiből nyílt kiállításra a Nemzeti Színház előterébe. A Színekben oldott életek című tárlat megmutatja, hogyan látják a roma nők saját helyzetüket, szerepüket a társadalomban és a családban.

Ráczné Kalányos Gyöngyi: Tetvésző nő. Galériánkért kattintson!
©

A ló mint csodalény

A cigány festőnők képein meghatározó, vissza-visszatérő alak a ló, az ember társa, segítője és barátja. Bada Márta Cigányember sárkánylovával című képén a ló misztikus, varázslatos lényként jelenik meg.

„A cigányok mindig nagyon értettek a lovakhoz, a fogáról is megismerték a jó lovat a kupecek. Aztán ha volt olyan ló, amelyik már beteg volt, kehes, azt megitatták, úgy vitték a vásárra. Aztán mondták, hogy úgy megy, mint a sárkány. Ezért nevet a képemen a lovacska: mert részeg” - mesélt a festmény keletkezéséről Bada, aki romungro - magyar cigány - családból való. Dolgozott kertészetben, téglagyárban és közben festett: a cigányságot, falusi embereket, tájképeket, tündéreket, szultánt és griffmadarat. Hatott rá Van Gogh, Chagall és Munkácsy stílusa.

Bada Márta: Cigány ember sárkánylovával. Galériánkért kattintson!
©

Orsós Teréz egészen máshogy tekint a lóra. A halál sokszor megjelenik festményein, még azokon is, melyeken egy-egy állatot örökített meg, mint például A ló halálán. „Beleviszem az érzelmeimet, mert mindig azt érzem, hogy na, most halok meg, ha nincs egy őrzőangyal” - mondta a beás cigány családból származó festőnő, aki a komlói cigánytelepről indult. Gyerekkorában iszonyodott a rajzóráktól, azután egy pozitív élmény - az új tanárnő bíztatása - lendületet adott neki: 12 éves korában már egy pécsi kultúrteremben állították ki képeit.

Orsós Teréz: Családi portré
©

Nem kényeztette el az élet az öt gyereket felnevelő Orsóst, ma is napról-napra él. Olyannyira, hogy sokszor azt sem tudja, hol állítják ki éppen a képeit. „Annyira nem vesznek emberszámba, hogy megírják: „Most visszük a képeidet Kínába. (...) ott nyitja meg Gyurcsány Ferenc, az akkori elnök a kiállításomat, ott a képem, ott van a háta mögött, ott beszél róla, és én nem is tudok erről!” (2007-ben a kínai Magyar Évad keretében kulturális rendezvénysorozatot indítottak az ázsiai országban). Amikor Pécsen, a nők átmeneti otthonában lakott, nem festhetett - ez volt a szabály -, így főzött egy kávét, állni hagyta és másnap a tustintával készített rajzon azzal árnyékolt.

Asszonysors: a festészetből nem lehet megélni

Hiába a tehetség, a lelkesedés és a motiváció: a cigány festőnők nem engedhetik meg maguknak a luxust, hogy kizárólag művészi pályájukra koncentráljanak, a gyereknevelés - sokszor egyedül, vagy bizonyos időközönként változó társsal -, a létfenntartás az első számukra, a festés pedig álom, terápia, az élet esszenciája.

Milák Brigitta 15 évesen ment férjhez. Mint mesélte, soha nem élt „putriban”, mégis megfestette és festi ma is az ötven évvel ezelőtti valóságot: amikor a putrivilágban mindenki összefogott, szerette a másikat. Amikor húsvétkor 200 locsoló ment a „házhoz”. Amikor reggel ötig folyt a tánc és mindenki jól érezte magát. Képein a lelke tükröződik, mert vallja: hazudni nem tud.

Úttörő volt, férje családja eleinte nem nézte jó szemmel, hogy művészkedik, első képeit vászonlepedőre rajzolta, golyóstollal. Aztán az egész család belőle élt, férjét ellene fordították. Szólni nem mert, „menekülnie kellett az életéért”. A cigány asszonyok körében nem divat a válás, tűrnek, még akkor is, ha verik őket.

Milák Brigitta: Bádogos. Galériánkért kattintson!
©

Bada Márta egész életében hajtott, hajnalban leadta a gyerekeket az óvodában - három fia született -, majd elment dolgozni, este pedig jött a házimunka a kályhafűtéstől az utcaseprésig. „Néha-néha el tudunk adni képeket, de ebből megélni nem lehet. Aki ebből meg tud élni, az vagy nem nagyon profi művész, vagy nagyon nagy az ismertsége” - véli Bada Márta, aki „belülről dolgozik”.

Nem bélyeg

Gyakran felteszik a kérdést a roma képzőművészeknek, zavarja-e őket, ha a nevük mellett feltüntetik származásukat is. Hogy ők „roma művészek”. „Miért kéne nekem ezért szomorúnak lenni? Cigány vagyok, normális ember, és ez a lényeg, a többi nem érdekel. Büszke vagyok a származásomra: Ha újból kéne születnem, újból cigánynak születnék. Nem tehetek róla, de nem is szégyellem. Az vagyok, aki vagyok”- vallja Ráczné Kalányos Gyöngyi.

Galériánkért kattintson!
©

Hasonlóan vélekedik Milák Brigitta is, aki egy nagy kiállításra készülve megkapta, hogy a cigányoknak nincsenek hagyományaik, kultúrájuk. Hogy nekik csak seprű meg lapát való a kezükbe. Mint mondta, szíven ütötték az elhangzottak. „A cigányok olyan csúnyák, hogy nem lehet lerajzolni őket?” - ezen morfondírozott, majd olyan kiállítást hozott össze, hogy a fanyalgók végül visszavonulót fújtak és bocsánatot kértek tőle.

Forrás. Medgyesi Gabriella - Garancsi Györgyi, Színekben oldott életek - Cigány festőnők a mai Magyarországon. A kiállítás a Nemzeti Színház előterében tekinthető meg.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
László Éva Lilla Kult

Az eltűnt képek nyomában: Nyolcak ágyneműtartóban és kazánházban

Az 1909-ben alakult Nyolcak avantgárd művészcsoport nyolc tagjának élete bővelkedett az izgalmakban: mindannyian alkottak Párizsban, kiállítottak külföldön, néhány festményük, rajzuk pedig rejtélyes módon eltűnt. Mi került elő ezekből az elmúlt években és honnan?

Melyik navigációs app a legjobb? Melyik mennyi mobilnetet fogyaszt?

Melyik navigációs app a legjobb? Melyik mennyi mobilnetet fogyaszt?

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Valentin-napi kirándulásra készült, oszló tetemet talált a bakonyi erdőben

Valentin-napi kirándulásra készült, oszló tetemet talált a bakonyi erdőben

Élete első NB I-es meccsén az év gólját lőtte Zsóri Dániel

Élete első NB I-es meccsén az év gólját lőtte Zsóri Dániel

"Orbán posztfasiszta rendszert épít"

"Orbán posztfasiszta rendszert épít"

Trump szerint Nobel-békedíjra jelölték őt

Trump szerint Nobel-békedíjra jelölték őt