szerző:
Lukács Andrea
Tetszett a cikk?

Nemsokára kiteljesedik a Magyar népmesék sorozata. Mikulás Ferenc, a sikeres meseszéria kitalálója elárulta a hvg.hu-nak, a századik részt még idén bemutatják közkívánatra. Ám a sorozat nem csupán itthon sikeres, a japánok és az olaszok is szeretik. A románok viszont az egyik rész betiltását fontolgatták.

Ha felhívjuk a Kecskemétfilm Kft.-t a kezelő jelentkezéséig nem holmi liftmuzsika csendül fel, hanem fütyörészésre indító dallammal várakoztatják a hívó feleket: a Magyar népmesék főcímdalával. A Pannónia Filmstúdió utódvállalata ugyanis 1995 óta tartja kezében a kedvelt sorozat készítését, melyet a privatizált céget most is igazgató Mikulás Ferenc talált ki még harmincnégy évvel ezelőtt.

Így készült

Mikulás Ferenc a Magyar Televíziónak prezentálta 1977-ben az ötletet a népmesesorozatról, amit csak azzal a feltétellel fogadott el az akkori budapesti főnökség a kecskemétiektől, ha a tervhez egy elismert szakértő adja a nevét. Így került a képbe Jankovics Marcell, aki ezek után felelősséget vállalt a széria képi világáért.

A galamb súlya alatt meghajló ágak, a cirádás főcím tehát a rajzfilmes munkáját dicséri, aki mint a hvg.hu-nak elmondta, Arany Jánostól és a magyar népművészet forrásaiból merített ihletet a kezdőkockákhoz, melyek a Magyar népmesék védjegyévé váltak. Jankovics 41 epizódhoz írt forgatókönyvet, de a többi 59-nél is jelen volt, az utóbbi időben már nem rendezőként, hanem amolyan supervisorként, aki, ha kell, kiigazítja a kisebb félresiklásokat: „a Halász Jancsi című epizódban például Tisza melletti parasztház helyett halászkunyhót kellett rajzolni” – meséli Jankovics.

A filmes művészettörténész ragaszkodott ahhoz, hogy a tévés produkció stílusában egységes maradjon, továbbá ne hiányozzon a humor, és a mesék ősi szimbólumrendszere is érvényesüljön a történetek illusztrációjában: „az aranyszőrű bárány meséjében például nagyon fontos volt, hogy a bárány a tavaszi napéjegyenlőség hagyományában az első hónapot jelképezte, míg a hozzá tapadók a többi hónap megtestesítői voltak. A fuvolázó legény pedig maga a Nap” – a teljesség tehát át kellett, hogy hassa a szegénylegényből királyfivá váló fiú próbatételeinek elbeszélését, melyet a laikus talán észre sem vesz.

Szabó Gyula és a Kaláka örök

Ami viszont nem kerülheti el a népmesék rajongóinak figyelmét, az a mesélő, Szabó Gyula kedves, olykor kuncogó hangja, melyet az utolsó három részben sem kell nélkülöznünk. „Már két évvel ezelőtt felvettük a hanganyagot Szabó Gyulával” – mondja Mikulás, de a zenés aláfestést is ugyanaz a csapat jegyzi, mely 1977-ben a rajzra komponálta a dalokat, sőt az egyes jelenetek zörejeit is.

Mikulás szerint a Magyar népmesék különlegessége az állandósága, mely keretet ad a sorozatnak, azonban a történetek nem függnek össze, így mégis egyedi mind a száz rész, amelynek befejező három epizódját még ebben az évben bemutatják az ígéretek szerint.

Készülnek az utolsó részek

Még a japánok is szeretik

A Magyar népmesék sikertörténetéhez hozzátartozik, hogy 36 országban vették át az angolnyelvű változatokat, amit aztán saját nyelvükre, így japánra és olaszra is lefordítottak: „Az olasz állami televízió megvette például az összeset” – büszkélkedik Mikulás, de a Chicagói Nemzetközi Gyermekfilm-fesztivál tévés kategóriájában három éve első, két éve pedig második helyezést elért részek is azt bizonyítják, hogy nem csupán a magyar nézők vannak oda a „hungarikum” meséért.

Igaz, egy-egy pikánsabbra sikerült mese tiltakozást váltott ki külföldön. A királykisasszony jegyeiben például a kiskondás sikeresen levetkőzteti a „szégyentelen” lányt, akinek szeméremdombján egy csillag, mellein pedig a Nap és a Hold takarása sem volt elég a román Országos Audiovizuális Hatóságnak, amikor a Minimax levetítette a pornográfnak titulált részt. Egy figyelmeztetéssel megúszta a csatorna. A bíró okos lánya című filmben is vannak vetkőzős jelenetek, tetőzve a végső próbatétellel, amikor Mátyás király elé járul a nővé érett lány, "se ruhában, se meztelenül":

Pedig nem volt önkényes az erotikus betét: Malonyai Dezső népművészeti gyűjtéséből merítettek a készítők, aki a huszadik század elején szedte csokorba a hagyományőrző történeteket. A fimre vitt anyag pedig olyannyira autentikus, hogy az egyes tájegységekhez tartozó meséknél ragaszkodtak a tradicionális díszítő elemekhez az illusztrációban is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!