szerző:
Vajna Tamás
Tetszett a cikk?

A papír sok mindent eltűr, a színpad nem annyira. Aki mikrofont vesz a kezébe, felkészülhet a közönség gyors és kíméletlen reakciójára, ítéletére. Babérkoszorú vagy sárba taposás? Döntés október 7-én, vasárnap a Trafóban.

Hat évvel ezelőtti hazai debütálása után rendezik meg a slam poetry műfajának első országos bajnokságát. A már Magyarországon is komoly rajongótáborral rendelkező, a stand up comedy modorában -- többnyire csak egy szál mikrofonnal -- elővezetett költői szeánszokon maguk a szerzők adják elő műveiket.

Az 1980-as évek derekán az amerikai nagyvárosokban megjelent művészeti mozgalmat a kocsmaszínpadokról indították útjára a babérkoszorú mellett azonnali visszajelzésre is vágyó verselők. Mára irodalom tanárok érdeklődését is felkeltette a széplelkű gimnazistákat, harcos nagyvárosi amazonokat és profi lírikusokat egy táborba verbuváló műfaj. Az I.Országos Slam Poetry bajnokság szervezőivel, Mavrák "Hugee" Katalinnal és Stráhl Katalinnal beszégettünk.

hvg.hu: 2006-ban találkozhatott először a hazai közönség a leginkább a középkori trubadúrversenyekhez hasonlítható újvilági kocsmaműfajjal. Akkor befutott költők, több kötetes szóművészek próbálkoztak ezzel a szabadstílusú versfaragással, belterjes sikerrel. Az egész ahhoz volt hasonlítható, mint amikor az 1980-as években Fenyő Miki breakelni kezdett: senki sem értette mi is ez, csak azt, hogy Amerikában trendi a dolog, tehát a slam biztosan menő. Mi változott azóta?

Stráhl Katalin: Az első két Műcsarnokbeli eseménynek köszönhető, hogy ma létezik ez a szcéna Magyarországon. Petrányi Zsolt, a Műcsarnok akkori igazgatója és a sokáig Amerikában élő, a műfajt így az őshazájában megismerő Gyukics Gábor -- slammerek híján -- olyan, az élő előadást preferáló költőket kértek fel, mint Szilágyi Ákos vagy Peer Krisztián, illetve hazai rappereket hívtak meg, mások mellett a Ludditákat, Busa Pistát és a Akkezdet Phiait. Azóta azonban már önállósultunk, rendszeresek a slam estek, bajnokságok.

Hugee: Az országos bajnokságra is ezekről a Kőleves étteremben, illetve a Mika Tivadar mulatóban vagy épp Pécset megrendezett fordulókról lehetett bekerülni. Most október 7-én, vasárnap este a vidéki és a budapesti klubnapok nyertesei mellett a korábbi tornák győztesei is indulnak, összesen 23-an. Az olyan hagyományos költők, ismert figurák mellett, mint Szkárosi Endre vagy Simon Márton, és az underground rockzenész Müller Péter Sziámi most már túlnyomó többségében slammerként debütáló slammerek mérkőznek meg egymással.

hvg.hu: Hogyan lehet a költői alkotásokat egymással versenyszerűen összemérni?

H: Van zsűri is, de alapvetően a közönség dönt. Az ő reakciójuk, hangos tetszés nyilvánításaik, vagy épp ellenszenvük az alapja az eredménynek. A versenyzőknek három percük van, hogy előadják a szinte mindig előre megírt szövegeiket. Nem csak felolvassák, hanem tényleg előadják.

Nők a mikrofon mögött: Hugee és Stráhl Katalin
Pereszlényi Réka

Habitustól függően akár kellékeket is bevető performanszként (már amennyiben a versenykiírás ezt engedélyezi, tradícionálisan, a hatásvadászat elkerülése miatt a mikrofon az egyetlen kellék), a közönséggel feleselő, a hallgatóságot is bevonó rigmus-szerű eposzként vagy drámai monológként, esetleg zenei aláfestéssel. A lényeg, hogy sikerüljön megfogniuk a hallgatóságot, felkeltve a figyelmet, elnyerve a tetszésüket.

hvg: Úgy képzeljük el, mint a Shakespeare-korabeli színházat, ahol a publikum nem fogta vissza magát, ha nem tetszett valami, és akár szó szerint is ledobálta a deszkákról a ripacsokat?

S. K.: New Yorkban nem ritka, hogy a slammer sírva rohan le a színpadról, mert a közönség lehurrogja. A műfaj egyik alapítójának Marc Smithnek egyébként ez is volt a deklarált célja. Ő megelégelve a jól fésült, de dögunalmas irodalmi esteket, elvitte a verseket a kocsmákba, ahol valódi és nem mellesleg azonnali visszajelzéseket kapott.

A kanonizált irodalomkritika helyett élő közeget. Érdekes, hogy a slam poetry hajnalán a kötet nélküli költők használták dobbantó deszkának a kocsmaszínpadokat, hogy így hívják fel magukra a kiadók figyelmét, aztán a 90-es években a lemezre gyúró rapperek próbáltak hírnevet szerezni így, mostanra viszont a slammer már külön kategóia az előadóművészek között. A műfaj művelői közül többen egyetemeken is tanítanak, kreatív írást, költészetet, a legjobbakat pedig ugyanúgy számon tartják, mint a hagyományos líra művelőit.

hvg.hu: Akkor mégis miben különbözik a slam poetry a könyvekben olvasható költészettől?

H: Például abban, hogy a szövegek önmagukban gyakran nem ugyanazt a hatást érik el, mint előadva. A szerzőjük élőben sokkal többet hoz ki belőlük, mint amennyi a sorokból kiolvasható. A személyiség és a személyesség meghatározó.

hvg.hu: Vallomásokra, nyilvános gyónásokra, a stand up színpadokról ismerős, egyes szám első személyű, de versbe szedett beszédekre kell gondolnunk?

S.K.: Az USA-ban a coming out-ok a legnépszerűbbek. Amikor legutóbb New York-ban jártunk, akkor volt egy fehér nő, aki a leszbikusságának megvallásával aratott egymás után sikereket a klubokban. Nálunk inkább a társadalomkritika a jellemzőbb, az aktális hírek rendszerint megjelennek a témák között. De van aki azzal lett nyerő, hogy saját színpadi bénázásáról írt és adott elő verset.

Stiller Ákos

A stand up-pal ellentétben a slam poetry elsősorban nem a humorral operál, bár kétségtelen, hogy a közönség hálás a viccekért is. De itt nem lehet humoristaként rögtönözni, hiszen mégiscsak egy-egy előre megírt alkotást kell színre vinni.

hvg.hu: A magas irodalom kiváncsíságát sikerült már felkelteni?

H: Sokan gondolják már úgy, hogy így lehet igazán közel vinni a fiatalokhoz a költészetet, mert ez az igazi élő költészet.

S. K.: És nem csak azért, mert a kamaszkori verselési rohamokat itt ki lehet élni, hanem mert az azonnali visszajezések arra ösztökélik a slammereket, hogy folyamatosan csiszolják a dolgaikat. Vagyis tanuljanak, műveljék magukat. Nem véletlen, hogy két éve már egyetemi nyelvi kurzusokon is bevetették a műfajt. A hallgatóknak 4-5 fős csoportokban az volt a feladata, hogy slam poetry-kat írjanak és azt a műfaj szabályai szerint egymásnak elő is adják. A nyelvtanulás így igazán kreatív feladat.

H: De akad olyan gimnáziumi magyartanár, aki a hagyományos irodalmi önképzőkör helyett slammel vezeti be diákjait a költészet világába. A pécsi Leöwey Klára Gimnáziumban pedig irodalom érettségin idén tétel is volt a slam poetry, méghozzá Akkezdet Phiai szövegei alapján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!