Honoré Daumier-t nem most fedezte fel a magyar művészettörténet: a mostani már az ötödik kiállítása a Szépművészeti Múzeumban, utoljára azonban harminchárom éve nyílt tárlat a műveiből - idézte fel a szerdai sajtóbejáráson az intézmény főigazgató-helyettese.

Czére Andrea hozzátette, hogy a Szépművészeti Grafikai Gyűjteménye Daumier 600 litográfiáját, 150 fametszetét és 4 rajzát őrzi, Gonda Zsuzsa kurátor ezek közül 170 munkát válogatott be a péntektől látható kiállításba.

Gonda Zsuzsa elmondása szerint Daumier pályafutásának sajátosságai miatt a tárlat egyszerre tudja kronologikus és tematikus csoportosításban áttekinteni az életművet, amelyből kibontakozik az 1830 és 1870 közötti Franciaország történelme és társadalomtörténete.

Daumier az 1830-as évek elején lépett rajzaival a nyilvánosság elé a La Caricature és a Le Charivari című szatirikus lapokban, amelyek kiadója, Charles Philipon kezdett először komolyan kísérletezni azzal, hogy a politikai karikatúra műfaját a röplapok mellett a nyomtatott sajtóban is meghonosítsa.

Az olvasók fogékonynak bizonyultak az újításra, de az új királyt, Lajos Fülöpöt erőteljes hangnemben bíráló rajzok a hatóságok figyelmét is felkeltették, ezért Daumier-nak fél évre börtönbe kellett vonulnia. Ez azonban munkásságán nem hagyott nyomot, ugyanolyan elszántsággal támadta a néha bohócként, néha körtefejjel megrajzolt királyt, mint a kormányzati korrupciót és a kormánycsapatok kegyetlenkedéseit.

Az 1835-ben bevezetett szigorú sajtótörvények miatt Daumier új témákat talált: Derék polgárok, Hitvesi erkölcsök és Fürdőzők című sorozataival a párizsi polgárság hétköznapjait, szokásait figurázta ki. Maró gúnnyal jelenítette meg az igazságszolgáltatás túlkapásait, sok humorral figurázta ki az antikvitás iránti rajongást, Kékharisnyák-sorozatával pedig a női emancipáció szélsőséges megnyilvánulásait tette nevetségessé.

Mivel 1860 márciusában a Le Charivari átmenetileg felbontotta szerződését, Daumier egyre többet festett és rajzainak eladásából próbálta fenntartani magát; ekkor készült a Szépművészetiben őrzött Kikiáltók című rajza. Az évtized második felében érdeklődése a külpolitika felé fordult.

Daumier utolsó művei drámai erejű, többnyire már allegorikus ábrázolások, melyek a francia-porosz háború pusztítását, a második császárság összeomlását mutatják be.

A Szépművészeti Múzeum március 3-ig látogatható kiállításában helyet kaptak a kor leghíresebb fotográfusa, Nadar portréképei, Daumier művészetének hatását pedig néhány kortárs (Beaumont, Cham, Gavarni, Canzi) grafikái érzékeltetik.

Szintén Így éltek ti címmel nyílik a Szépművészeti kiállításával egy napon a Magyar Nemzeti Galéria Faragó József dualizmus kori karikatúráit bemutató tárlata. A két hasonló témájú kiállítás az újraegyesített intézmény első közös szervezésű kiállítása lesz.