A politikai dráma - amely az al-Kaida alapítója utáni évtizedes amerikai hajszát eleveníti fel - kényelmetlen a helyiek számára, mert bin Laden éveken át élt Pakisztánban. A film emellett azért is szítja dühüket, mert az Egyesült Államok mindenfajta értesítés nélkül hatolt be pakisztáni légtérbe és hajtotta végre az akciót, amelyben megölte a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelőjét.

Azok a pakisztániak, akik már látták a filmet - DVD-n vagy letöltve - nehezményezik a ténybeli hibákat. A Dawn című angol nyelvű lap cikkírója, Nadim F. Paracsa kritikus megjegyezte: néhány jelenetben a karakterek arabul beszélnek, noha Pakisztánban legfőképp az urdu és a pastu, illetve több tíz más törzsi nyelv használatos. Más jelenetekben a tüntetők az amerikai nagykövetség kapuinál gyülekeznek, pedig a képviselet valójában egy elzárt diplomáciai negyedben van, ahová a tiltakozók nem juthatnak be. Egyes képkockák Peshavar városát lennének hivatottak ábrázolni, a helyszín azonban úgy néz ki, mintha a 19. századi Delhi lenne.

"Hogyan lehetséges, hogy egy hollywoodi kasszasikerben, amelybe oly sok pénzt öltek, egyszerű dolgok tévesek?" - vetette fel Paracha. "Ahelyett, hogy a filmet komolyan vennék a pakisztániak, vicc lett belőle" - jegyezte meg.

A bin Laden-hajsza egy fiatal amerikai elemzőnő szemszögéből mutatja be az egy évtizeden át tartó nyomozást, amelyet az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Oszama bin Laden után folytatott. A nő - akit a legjobb női főszereplők között Oscarra jelölt Jessica Chastain alakít - ideje javarészét Pakisztánban tölti.

Mark Boal, a film forgatókönyvírója ellátogatott Pakisztánba, hogy kutatómunkát végezzen, a filmet azonban nem a közép-keleti országban forgatták. Sok jelenetet a Pakisztán "ősellenségének" számító szomszédos Indiában vettek fel, s ez tovább növeli a filmmel szembeni ellenérzéseket.

Apróbb hibának tűnik, de következményei lehetnek annak, hogy a filmben gyermekbénulás elleni kampány szerepel azon a ponton, amikor az amerikaiak megpróbálnak DNS-mintát szerezni a bin Laden család tagjaitól. Az amerikaiak valóban folytattak egy hepatitis elleni hamis oltókampányt, a filmben azonban polio szerepel. Ez tovább tüzelheti Pakisztánban a gyermekbénulás ellen küzdő egészségügyiekkel szembeni érzéseket, különösen a törzsi területeken, ahol fegyveresek rendszeresen megtámadják őket - jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség helyi tudósítója.

Arról is írt, hogy az országban mindössze néhány olyan filmszínház van, ahol angol nyelvű filmeket vetítenek, de eddig egy sem tűzte műsorra Kathryn Bigelow politikai drámáját. A vetítendő filmeket jóváhagyó cenzori testület feje szerint még egy forgalmazó sem jelezte, hogy szeretné terjeszteni a művet. Kérdés, hogy a bizottság - amelyben a befolyásos pakisztáni hadsereg egy képviselője is helyet foglal - egyáltalán engedélyezné-e bemutatását.

A pakisztáni hadsereg védekezni kényszerült, miután kiderült, hogy bin Laden Abbotabádban élt, illetve amiatt, hogy nem tudott az amerikai akcióról. Kényelmetlenség számára az is, hogy a film kiemeli a CIA és a pakisztáni hírszerzés között a 2001-es merényletek utáni szoros együttműködést, amely néhány évig tartott. Zavarba ejtő ez a közönség számára is, mert az országban nagyfokú az Amerika-ellenesség.

A filmet eddig DVD-n lehetett kapni iszlámábádi üzletekben, de az utóbbi napokban már több helyen nem árulták azon híresztelések miatt, hogy már be is tiltották. Pult alól még egy helyen kapható. Abbotabádban is forgalmazzák DVD-n, de nincs nagy keletje.