Az Alexandra kiadásában jelent meg 2016 végén Tolvaly Ferenc A Zsolnay-kód című regénye. Tolvaly a TV2 vezérigazgatója volt korábban, a Magyar Pen Clubnak volt alelnöke és főtitkára, üzletember és író, a Wikipédia listája alapján eddig több mint tíz könyve jelent meg.

A szóban forgó 470 oldalas könyve nagyrészt a Zsolnay-család egy kevésbé ismert tagjának, Mattyasovszkyné Zsolnay Teréznek a 19. századi naplóján alapszik, egy kisebb része pedig egy magyar műgyűjtő („Vay Ferencz”) és egy német egyetemista lány találkozásáról szól a hetvenes évek Budapestjén. 

Az Index azt állítja, hogy ez a második szál a problémás jogilag a könyvben. A Vay Ferencz-vonal ugyanis szinte teljes mértékben jelöletlen átvétel egy a nyolcvanas években megjelent, itthon kevésbé ismert angol regényből, Bruce Chatwin Utz című művéből. Az Index ennek bizonyításául be is fotózta A Zsolnay-kód és az Utz egymásnak megfeleltethető oldalait, és ezek alapján valóban úgy tűnik, hogy a nevek, a helyszín módosításától, valamint a magyarosított mondatoktól eltekintve, minden szóról-szóra egyezik az angol könyv és Tolvaly Ferenc könyvének vonatkozó részei között.

MTI / Szigetváry Zsolt

„A műgyűjtő történetéről szóló fejezetek alapvetően az Utz fordításai, szoros követésű feldolgozásai, anélkül hogy Tolvaly ezt bárhol feltüntetné, utalna rá, a könyv tisztázná ennek jogait. Bár Tolvaly Ferenc a könyv utószavában többeknek mond köszönetet, az Utzra vagy annak szerzőjére sehol nem is utal. Csak arról ejt szót, hogy saját, marosvásárhelyi származású családjának története, a városháza híres Zsolnay kerámiái ihlették meg” – írják.

A lap számszerűsítette is az átvétel mértékét: a magyar regényben legalább 70 oldal plagizált, ami ugyan a teljes A Zsolnay-kódnak csak egy kis százalékát érinti, de az angol regénynek – mivel az jóval rövidebb – legalább a 70 százalékára vonatkozik. A magyar szerzői jog gyakorlata szerint egy műnek legfeljebb a tíz százaléka idézhető, a forrás és a szerző megjelölésével, az eredetihez híven. Tolvalynál pedig egyik feltétel sem teljesül.

A lap azt is megtudta, hogy a szerző és az Alexandra Kiadó nem vette meg a jogokat a Chatwin-regények brit jogtulajdonosától.

A felhozott vádakra az Alexandra Kiadó a lapnak azt válaszolta, hogy teljesen jogtiszta és eredeti kézirat kiadási jogát vásárolta meg a szerzőtől, és az Index által felvázolt összehasonlítást visszautasítják. Tolvaly Ferenc is tagadja, hogy munkája egy másik regény feldolgozása lenne, regényét önálló, eredeti műalkotásnak tartja. Mint fogalmaz: az Utz című regényt nem ismerte korábban, A Zsolnay-kód megírásához csupán ihletet merített az ugyancsak Utz című, 1992-ben, német koprodukcióban forgatott filmből, és annak forgatókönyvéből. Az Index szerint a forgatókönyv írott szövegként is megvolt Tolvalynak.

Az író közelménye szerint Tolvaly Bruce Chatwin Utz című eredeti, angol nyelvű alkotását beszerzi, és szakértők segítségével áttanulmányozza. "Ha szükségesnek ítélem, felveszem a kapcsolatot a szerző jogutódjával” – fogalmazott.