„Rég esedékes, ám itt az idő, ne ógjunk-mógjunk, hagyjuk a siránkozást, ne várjunk tovább; a rendszerváltás óta mindig őrületes aránytalanságok-igazságtalanságok történtek, ez a mostani – szívből sajnálom azt a néhány kollégát, aki megérdemelte – igazán a mélypont” – írja az író a Facebook-oldalán.

Szerinte sokan az okkal döbrenteizők/takarózók közül nem is tudják, miféle szakmaiatlanság, cinizmus, kicsinyesség, bosszúszomj süt abból, kiknek (is) osztottak díjakat.

Azt javasolja, hogy minél többen szálljanak be kisebb-nagyobb összeggel egy újraélesztett Baumgarten-díjba (aminek alapjait korábban államosították/elrabolták).

Kukorelly föl is ajánl egymillió forintot, és várja azokat, akikkel megbeszélik, „a továbbiakban mi hogy legyen”.

A március 15-e alkalmából kiosztott díjak odaítélésében idén is volt néhány nehezen magyarázható elem. A Munkácsy-díj bizottság egyik tagja, Krajcsovics Éva festőművész le is mondott, nem tud tovább asszisztálni ahhoz, ahogy megváltoztatják a szakmai jelöltek névsorát.

A kormány kitüntetettei miatt tiltakozott továbbá a Mazsihisz, mert Takaró Mihály mellett Döbrentei Kornél is rasszista szerintük. A Népszava pedig arról írt, hogy a Táncsics-díjazottak között is van két ember, Földi-Kovács Andrea, a Hír Tv műsorvezetője, illetve Farkas Emese Echo Tv-s programigazgató, akik nem is voltak a díjra felterjesztettek listáján. Őket más emelte be oda, vélhetően még Kásler Miklós feje felett is átnyúlva.

A Baumgarten-díjat Baumgarten Ferenc Ferdinánd alapította 1923. október 17-én kelt végrendeletében. E szerint tetemes vagyonából „oly komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” részesüljenek évdíj, jutalom vagy segély formájában, akik „minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak, és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek.”

Amikor az alapító 1927-ben meghalt, a család megtámadta a végrendeletet. A német és magyar írók tiltakoztak a család szándéka ellen. Emiatt csak 1928 áprilisában emelkedett jogerőre a végrendelet.

A díjak odaítéléséről a Baumgarten Alapítvány kuratóriuma döntött melynek tagjai többek közt Basch Lóránt ügyvéd és Babits Mihály voltak. Az első díjakat 1929-ben osztották ki. 1950 októberében megszüntették az Alapítványt, a díj helyét a Minisztertanács által alapított József Attila-díj vette át.