Régen minden jobb volt – Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai

Ha máshonnan nem, Nick Hornby Pop, csajok, satöbbi című regényéből tudjuk, hogy milyen jó móka és egyben mennyire véresen komoly munka különböző listákat összeállítani. Ott a főhős még csak a popdalokat állítja a legképtelenebb tematikák szerint listába, a Régen minden jobb volt szerzői (Balázsy István, Bezsenyi Tamás, Csunderlik Péter, Dékány László, Laska Pál) a kötet címét is adó Tilos Rádió-műsorban a legképtelenebb dolgokat lajstromozták a legképtelenebb szempontok szerint.

És ennek lenyomata a most könyvalakban is megjelent művük, amely elsősorban szórakoztató olvasmány, de egyben kultúrtörténeti kalauz, önironikus generációs kiáltvány, és sznob-dadaista habverés is. Mert semmi, de semmi értelme például a kereskedelmi tévék legrosszabb produkcióinak tízes listát szentelni, miközben van-e annál feszítőbb kérdés, hogy a szerzők szerint a Sas kabaré hogy hogy csak kilencedik ebben az összeállításban, valamint, hogy mivel indokolják az Ezek megőrültek című műsor abszolút első helyezését. (Mivel nem szeretnénk spoilerezni, csak annyit említünk meg ehelyt a kötet érvrendszeréből, hogy ebben a műsorban még Fekete Pákó is lehetett műsorvezető.)

És akkor most csak egy témát ragadtuk ki, pedig a kötet első felében számos zenés lista, a második részében pedig filmes-tévés lista szerepel. Megtudhatjuk, hogy melyek voltak a 80-as, a 90-es, a 2000-es évek legemblematikusabb külföldi, illetve magyar slágerei, ezeket olvasva egyrész elönt minket a nosztalgia, másrészt a primér és szekunder szégyen egyszerre, továbbá az az érzés, hogy óriási túlélők vagyunk, és hogy igazuk van a szerzőknek abban, hogy nem csak az ózonpajzsot lyukasztó hajlakkból volt túltengés a tárgyalt időszakban, hanem a kulturális környezetszennyezésben is. És akkor még nem beszéltünk az alternatív magyarság-himnuszokat (nem, nem a Nélküled nyert, a Geszti-féle Magyarország pedig labdába sem rúgott), a rap-mélypontokat (A szex vajon mi? itt csak ezüstérmes), vagy épp a gyerekkorunk kedvenc rendőrsorozat (a Tetthelytől a Miami Vice-ig) netán a magyar televíziós csodabogarait (Szaniszló Ferenc, Anettka, Kiszel Tünde és társaik) lajstromozó pótolhatatlan, teljesen felesleges, néha már fárasztóan szórakoztató listákról. B. I.

Napvilág Kiadó, 272 oldal, 2900 forint

Stefan Hertmans: A fordult szív

Ezer év szakadékát hidalja át Stefan Hertmans könyve, amelyet olvasva nemcsak időben, hanem térben is nagy utat járunk be. A regény történetét egy létező dokumentum inspirálta, amelyből egy, az első keresztes háború idején élő nő tragikus sorsa bontakozott ki, mi pedig az eltűnt idő nyomába eredve követhetjük a főhős sodródását a világban, amelyben mindenhol veszély leselkedik rá.

A történések mozgatórugója a szerelem: a normann származású keresztény Vigdis Ade­laïs 17 évesen beleszeret a zsidó David Todrosba, és a köztük lévő vallási szakadék rögtön Rómeó és Júlia helyzetet teremt, amit meneküléssel próbálnak megoldani. A lány családjának a fenyegetését hamarosan a történelmi események fenyegetése váltja fel, a menekülés pedig lassan életformává válik az elszánt mégis sebezhető nő számára. Amitől igazán különleges lesz ez a könyv, az az, hogy a narrátor a jelenben járja be a zsidó vallásra már Hamutalként áttérő nő vándorlásának útvonalát a franciaországi Rouenből Provence-on és Olaszországon át Egyiptomig, és közben minden érzékszervével keresi a kapcsolódást a múlthoz. „Abban a hitben ringatva magam, hogy a lehető leghűségesebben követem nyomon a tengeri utazását, nem vettem számításba, hogy közben teljesen megváltozott a világ” – éri a felismerés a szerzőt Palermóban. V. É.

Helikon Kiadó, 416 oldal, 4499 forint

Marie Aubert: Felnőtt emberek

Felnőttek... Biztos? Mert Marie Aubert első regényében az életkort tekintve szinte minden karakter felnőtt, mégis, gyermeteg módon bántják egymást, néha épp oda ütnek, ahol a legjobban fáj, és a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy igyekeznének leküzdeni a régi, rossz reflexeiket. Az építész Ida elmúlt negyven éves, és egyre inkább úgy érzi, hogy anya szeretne lenni: elhatározza, hogy lefagyasztatja a petesejtjeit, a hírrel pedig a családi tengerparti nyaralóban, az édesanyja születésnapján szeretne előállni.

Azzal viszont nem számolt, hogy hosszú ideje tartó próbálkozás után a húga, Marthe végre teherbe esik, ez a tény pedig olyan módon uralja a családtagok életét és viselkedését, hogy kétséges, lehet-e esélyük még valaha őszintén beszélni egymással, vagy a túlságosan régóta játszott szerepeknek és az elfajult családi dinamikának köszönhetően pattanásig nő a feszültség, a nyaralás pedig tragédiába torkollik.

Aubert kötete alig néhány nap történéseit öleli fel, a lényegre szorítkozva rajzolja fel valóságos, ám korántsem szerethető karaktereit. Ezekről a visszajelzésekről egyébként a norvég szerző a Magyar Narancsnak elmondta: bóknak veszi, hogy sikerült összetett figurákat alkotnia. „Mind úgy gondolunk magunkra, mint akik jó barátok, jó alkalmazottak, akik igazságosak másokkal és nem viselkednek irracionálisan az exükkel. Akkor izgalmas meglátogatni a szereplőimet, amikor határhelyzetbe kerülnek, és elkezd minden összeomlani körülöttük. Ekkor olyan énjükkel szembesülnek, amelyikről nem tudtak.” Ez a szembesülés pedig az olvasók számára is megrázóan tanulságos. Cz. F.

Scolar Kiadó, 144 oldal, 3999 forint

Anne Sverdrup-Thygeson: Terra Insecta

A nyár rendszerint az az évszak, amikor bosszúsággal és valamilyen kenhető vagy fújható szerrel fordulunk a rovarok felé, nem pedig érdeklődéssel. A rovarkutató Anne Sverdrup-Thygeson azonban ezzel a zseniális könyvvel mindent elkövet azért, hogy lenyűgözzön minket ezekkel a parányi, sokszor bizarr vagy szépséges teremtényekkel, amelyeknek sokkal nagyobb részük van az általunk ismert világ fenntartásában, mint ahogy azt gondoljuk.

A könyv szinte minden oldalán találunk valamit, amitől elkerekedik a szemünk. A szerző például rögtön az elején kijelenti, hogy a Föld valójában a rovarok bolygója – minden egyes emberre több mint 200 millió rovar jut –, és ha eltűnnének, azt az emberi faj aligha élné túl. Csak hogy világos legyen: a rovarok már öt tömeges kihalást túléltek, és már jóval a dinoszauruszok előtt jelen voltak a Földön.

A szerző könnyed, mégis elképesztően informatív stílusban vesz sorra mindent, amit a rovarokról tudni érdemes, és konkrétan egy másik univerzum tárul fel előttünk.

A rovarok rengeteg módon hatottak az emberi civilizációra, és alakították azt, és a mezőgazdaságban végzett tevékenységük ma csaknem 600 milliárd dollárral járul hozzá a világ gazdaságához. Szóval már csak önérdekből is jó, ha érdeklődünk a hogylétük felől. V. É.

HVG Könyvek, 272 oldal, 3500 forint

Cecilie Enger: Lélegezz

A 61 éves Carla tudja, hogyan kell bánni a fájdalommal, hogyan lehet csillapítani, felfüggeszteni. Elismert aneszteziológus, szakmájának egyik legjobbja, tudja, hogyan kell valakit az élet-halál határán mozogva, de mégis az élet oldalára billentve megóvni attól, hogy a brutális műtéti beavatkozásokba a páciens lehetőleg ne haljon bele.

Mégis, mikor kocsijával a 90 éves anyja felé tart az idősek otthonába, és a jeges úton megcsúszik az autó, a mellette ülő fiatal utas életét képtelen megmenteni. Az anyósülésen a potyautas, akit aznap látott életében először, és aki éppen annyi idős, mint a lánya, a balesetet nem éli túl, Carla viszont kisebb karcolásokkal megússza. A rendőrség szerint Carla nem hibás, az autó megállíthatatlanul csúszott a kanyarban a szakadékba.

Norvégia ünnepelt szerzője, Cecilie Enger rövid lélektani, egyes szám első személyben írt regényében nehéz témáknak rugaszkodik neki. Három nő sorsának egybefonódásán keresztül beszél a gyászról, a tragikus veszteség feldolgozhatatlanságáról, és arról a maró, gyötrő, emésztő fájdalomról, amit nem lehet infúzión keresztül mérsékelni. Carlának meg kell barátkoznia a lehetetlennel, és elfogadnia a tényt, hogy önhibáján kívül, de kioltotta egy másik ember életét. Egyúttal le kell zárnia magában egy teljes korszakot is: az anyjától való végső elbúcsúzás és az anyaság addig megszokott kötöttségeiből való kiszakadás után új célt kell magának megfogalmaznia. Enger könyve könnyű, mindössze kétszáz oldalnyi olvasmány fajsúlyos kérdésekről. Cs. H.

Typotex Kiadó, 211 oldal, 3200 forint

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat – Szexuális ragadozók az egyházban

A grazi Karl-Franzens Egyetem teológusa 35 áldozatról tudott, amikor közülük 10 érintettnek a részletes történetét megírta könyvében. Egyházi gimnáziumokban szexuálisan bántalmazott, kamaszként a gyóntató és a lelkivezetőknek teljesen kiszolgáltatott emberek, papi szeminarista, apáca, házas nő is megkereste Perintfalvi Ritát, hátha teológusként, feministaként, szakértőként választ tud adni mindarra a szörnyűségre, ami velük történt.

A kutató pedig választ adott és ad is az Amire nincs bocsánat című könyvében: a szupervízió mellett, pszichológusok, jogászok, kommunikációs segítő mentorálásával az általa megkeresett áldozatok traumáit, a problémát rendszerszinten magyarázva írta meg.

Az esetleírások nemcsak úgy lógnak a levegőben. A szerző tévhiteket leplez le, segít megérteni, hogy a szexuális ragadozók gyakran évekig tartó ártalmas tevékenysége miért lehet például annak a következménye, hogy pszichoszexuálisan éretlenek. Példákon keresztül bemutatja, micsoda hatalma van annak, akit a fiatal áldozat (és gyakran annak családja is) Isten földi helytartójaként tisztel, és a „közös titkuk” megszegése egyenértékű lenne az Isten elleni vétekkel.

Perintfalvi Rita könyve átfogó és hiánypótló mű, a megjelenése egy ideális világban gyermekvédelmi reformok és vizsgálatok sorához kellene, hogy elvezessen. De, hogy valójában a kötetnek milyen hosszabb távú következményei lesznek a belső körökben, arról sokat elárulnak a keletkezésének körülményei: ez a könyv egy nyugati országban akár az egyház támogatásával, azzal egyetértésben is megszülethetett volna (Németországban van erre példa), itthon viszont hatalmas ellenszélben készült. Cs. H.

Kalligram Kiadó, 422 oldal, 3990 forint

Rényi Ádám: Osztálytalálkozó – és más mesék inkább felnőtteknek

„– Mi történik, ha a teszten nem érem el a nyolcvan százalékot?

– Akkor sajnos egy éven belül biztosan nem lehet oligarcha, de ebben az esetben átküldöm a személyi anyagát a strómanos kollégáknak, ott is gyakran van üresedés. Mi senkit nem hagyunk az út szélén!”

– közlik Pinceháti Norberttel, aki egy oligarcha-álláshirdetésre jelentkezik Rényi Ádám hátborzongatóan abszurd és aktuális novellájában, az Apróhirdetésben. A próza a Roald Dahl világát megidéző, harminc rövid történetet elénk táró Osztálytalálkozóból származik. Olyan ez a könyv, mint amikor valaki az autójával száguldozva nemhogy lelassít, majd megáll a vasúti átjáróban, hanem szánt szándékkal, a sorompót is áttépve belerohan egy tehervonatba. Nincs hosszú azonosulás vagy körülményes karakterrajzok, csak három-négy oldalas, frappánsan papírra vetett sztorik, amelyek sokszor akár jól is végződhetnének, ha ez a happy endek könyve lenne, és nem a kegyetlen vagy a kegyetlenül szórakoztató csattanóké.

Rényi karaktereire minden olvasó ráismer majd, akár a környezetében, akár magában, az Osztálytalálkozó ugyanis az elmagányosodó, a boldogságra vágyó, az ügyeskedő, a felszínen minden erejével maradni akaró, a langymeleg vagy tragikus kapcsolatokban élő magyar emberek különös élethelyzeteinek éleslátó, mégis szürreális rajzainak gyűjteménye. Tökéletes nyári kikapcsolódás, mégsem tűnik el nyomtalanul. Cz. F.

21. Század Kiadó, 204 oldal, 3490 forint

Finy Petra: Kerti szonáta

Finy Petra szövegének a ritmusa nem viccel: rögtön az első oldalon magával ragad, és gördülünk együtt a szavakkal, amelyekből három női generáció történetei állnak össze a nyolcvanas évek végéből. 1987 Budapestjének a hangulata pedig épp alkalmas arra, hogy a szerző elkapja a rendszer repedezésének a morajlását, a bizonytalanságnak azt a gyomrot összeszorító halmazállapotát, amikor az összeomlás már karnyújtásnyira van, de mégsem lehet tudni, hogy mikor következik be.

Három nőt, a fiatal Fridát, és az idős Magdát és Médit ismerjük meg, de a fiktív szereplők mellett benyúlik a történeteikbe a valós figurák – Rajk Júlia, Hodosán Róza, Ember Judit – munkássága és bátorsága. A történelem menetelésének az árnyékában mindig ott vannak a személyes sorsok és traumák, ezek kölcsönhatásait pedig finom, mégis érzékletes eszközökkel ragadja meg a szerző. Női életutakat, női perspektívákat, női tapasztalatokat kínál – azt a szemszöget, amely olyan gyakran hiányzik a történelmünkből és a történeteinkből. V. É.

Athenaeum Kiadó, 320 oldal, 3999 forint

Hagyjuk magunkat zavarba jönni - a hvg.hu nyári könyvajánlója, 1. rész