Orbán: Évente egymillió forintot ad a kormány otthonteremtésre az állami alkalmazottaknak
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
Miért gyászolunk mi magyarok úgy, ahogy már a rómaiak is? Miért ünnepeljük a halloweent, ha nálunk Mindenszentek van? Egyáltalán: mi a különbség a három kifejezés között, és honnan jönnek az ünnepeink? Juhász Katalin, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mesélt nekünk a magyarországi ünnepekről, és arról, hogyan alakítja át a globalizáció a hagyományainkat – és hogyan indulnak el ezzel szemben a helyi identitást erősítő folyamatok.
hvg.hu: Mi jellemzi Magyarország gyászkultúráját? Hogyan alakult ki és miben tér el más országokhoz képest?
Juhász Katalin: A halottkultusznak vannak alapvető vonásai. Az embernek a halál ősidők óta titokzatos és megfoghatatlan, egyszerre hordozza az ismeretlenség veszélyét és az elmúlás fájdalmát. Emiatt alakult ki minden kultúrában valamilyen formája a halottkultusznak, amelynek a lényege egyfelől kapcsolatba lépni az elhunyt lelkekkel, másfelől pedig a halál veszélyét elhárítani – sok helyen ezért mosnak kezet például azok, akik kijönnek a temetőből.
Ebből adódnak a szokások, a kapcsolattartás igénye. Ide tartozik például a halottak etetése, aminek megannyi változata van: megterítenek éjszakára, kiviszik az ételt, esetleg a család maga ott fogyasztja el. Az ember egyik legősibb szeretetnyelve, az étel, hogy enni ad, ezzel ápolják a kapcsolatot. A másik ilyen a világítás, ami az örök világosságról szól, részben a korábban említett veszélyelhárítás részeként. De egyes értelmezések szerint az üdvözülést is szimbolizálja, máshol pedig tüzet gyújtanak, hogy annál „melegedjenek fel a fázós lelkek.” Magyarországon hagyományosan ezek a szokások.
hvg.hu: Ez hogyan változik az idő előrehaladtával? Mennyire befolyásolja az ilyen rituálékat az, hogy egyébként többet tudunk a halálról tudományosan?
J.K.: Az embereknek igénye van a spiritualitásra, ezek az átmeneti rítusok pedig segítenek a gyász feldolgozásában is. Ha a halottak napja eredetére gondolunk: már a rómaiaknak is volt halottakra emlékező ünnepe, ráadásul ugyanezek a világítás és etetés motívumok jelentek meg akkor is. Így keveredik bele a halloween is a képbe: november 1-je volt a kelta év kezdete, amikor áldozatot mutattak be az elhunytak tiszteletére, a római hódítás után a kereszténység pedig rárétegződött ezekre (és más, hasonló, pogány) a hagyományokra.
Innen is következik egyébként, hogy a halloween maga nem a halottak napját jelöli, az ír All Hallows’ Eve, lefordítva mindenszentek éjszakája kifejezésből jön. Az egyház megkülönbözteti egymástól a küzdő, a szenvedő és a diadalmas egyházat. A legelső szól a Földön élő emberekről, a második a tisztítótűzben szenvedőket jelöli, a harmadik pedig a mennybe jutott, üdvözölt lelkek gyülekezete. Ezek a Mindenszentek, ezt ünnepeljük november 1-jén. A halloween inkább a szenvedő lelkekről szól: a maszkok a holt lelkeket személyesítik meg, akik a végső földi útjukat megtéve bolyonganak az élők világában – éppen ezért hagyományosan nem a mostani cukormázas ünnepről, hanem sokkal ijesztőbb jelmezekről volt szó.
hvg.hu: És hogyan jelent meg a cukormázas változat Magyarországon? Egyáltalán, hogyan és miért veszi át egy közösség egy másik kultúra ünnepeit?
J.K.: A Mindenszenteket mi is ünnepeljük, a szokások formái azok, amik változnak. Itt mindig a karácsonyfa példáját szoktam felhozni: a zöldág, jobbára a gerendáról lógatva, a régi magyarországi gyakorlatban is jellemző volt, aztán a német mintára előbb a főurak szalonjaiban, majd minden társadalmi rétegnél megjelentek a fák és meghódították egész Európát és Amerikát, teljesen idegen szokásként.
A modern szokásokban a rendszerváltás után kezdődött új fejezet, a fogyasztói kultúra begyűrűzésével. Nagyon nagy szerepe van a kereskedelemnek abban, ahogy nemcsak a nyugati fogyasztási szokásokat, hanem a nyugati ünnepeket magukat átvettük. Az első riport a Magyar Rádióban a Valentin-napról például úgy hangzott el, hogy egy virágboltos mesélt róla, mint szép ünnep, amit jó lenne meghonosítani – magyarán vegyenek virágot. A fiatalok nyitottak voltak, többek között – és ez a második tényező – azért is, mert ekkorra nem az orosz, hanem az angol nyelv volt meghatározó: a gyerekek halloweennel és nyugati karácsonnyal találkoztak a tankönyvekben és a tévében, de csak a külsőségeket tudták átvenni. Magától értetődik, hogy a cukorkagyűjtés, és nem a tényleges mindenszentek ünneplése ragadt át a gyerekekre. Az angolszász országok szokásai mostanra szinte mindenhol megjelentek, és ahogy a boltokban és a médiában, úgy az iskolákban is beépülnek az év rendjébe. Nem véletlen, hogy ezek a szokások egy idő után velünk maradnak, a halloween is egy lett a sok közül.
hvg.hu: Ezzel ellentétesen mennyire koptak ki, vagy épp élik reneszánszukat a hagyományosan magyar szokások? Idén például szokatlanul sok ismerősöm posztolt a busójárásról a közösségi médián.
J.K.: [nevet] Pedig a busójárás nem is magyar szokás, mégis az első volt a magyarországi UNESCO kulturális örökségi listán. Egyébként pedig jó példa arra, amit mond: egyre intenzívebben folyik egy úgynevezett örökségesítési folyamat, nem egyszerűen hagyományőrzés, hanem egyszerre hagyományrekonstrukció és hagyománykonstrukció, a régi szokások ápolása és újak építése egyaránt.
Csömör az egyik kutatási terepünk. Ezen a településen nagyon erős a törzslakosság helyi identitása, a tót hagyományok házát maguknak alapították a helyiek, de ahogy igyekeznek autentikusan megemlékezni az ünnepeikről, úgy adódik hozzá az is, hogy ők mai emberek, ami magával hordoz új elemeket. Hogy konkrét példával éljek: a disznóvágásra összeszedték a faluból az összes hagyományos (nem műanyag) eszközt, hogy azzal dolgozzanak, és rengeteg helyi viseletet gyűjtöttek, hogy minden résztvevőnek jusson a különleges alkalmakkor, disznóvágáson például munkaruhát kapnak. Halottak napjára pedig azt találták ki, hogy fáklyákkal vonulnak ki a temetőbe és közösen emlékeznek – ez teljesen új szokás, az ő köreikben legalábbis mindenképp. Ehhez hasonlóan a kistelepülések közösségei a húsvéttól a szüretig többnyire rendelkeznek olyan saját "fejlesztésű" hagyományokkal, amelyekkel kiegészítik az ünnepeket, ezek pedig folyamatosan változnak.
hvg.hu: Összességében jót tett a kultúráknak a globalizáció?
J.K.: Most már azt szokás mondani, hogy megkezdődött a glokalizáció folyamata: a kultúra globalizálódásával párhuzamosan felértékelődött a helyi kultúra szerepe. Ez egyrészt identitást épít helyi szinten, másrészt akár pénzzé is tehető kulturális tőkét is adhat. Mindez válasz arra a globális igényre, hogy a különböző helyekre ellátogatva helyi sajátosságokat lássunk, helyi termékeket vásároljunk.
hvg.hu: És a politika? Az elmúlt 10-15 évben a kultúra a kampányok központi eleme lett, mindenki magáévá akarja tenni az ünnepeket.
J.K.: Vannak olyan ünnepi szokások, mint az aratási ünnep vagy a szüreti felvonulás, amelyeket politikai döntés nyomán, és fentről kezdeményeztek, velünk maradtak és egy időn túl már senki nem foglalkozott azzal, honnan erednek. De ugyanígy vannak elemek, amelyek kikopnak a leköszönő hatalommal együtt, mert nem váltak a közösség saját hagyományaivá. A nagy történelmi ünnepeket pedig valóban kihasználhatják a politikusok, hogy például március 15. vagy október 23. őket igazolja, kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt.
A lokális ünneplés szokásai és a politika más szálak mentén is összefügg: sokkal könnyebben építi az identitását az a közösség, amely ehhez támogatást kap különböző pályázati forrásokból, vagy amely sikeresen terjeszti fel saját hagyományait a kulturális örökség listákra. Ez persze egyfelől perifériára szorítja azokat a közösségeket, településeket, amelyek erre nem képesek, másfelől mesterséges konstrukcióvá teszi a kulturális örökségünket.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
A gázai humanitárius katasztrófa okozta egyre komolyabb nemzetközi felháborodás engedményekre kényszerítette Izraelt.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.